Munkavédelmi szabályzatok
Munkavédelmi szabályzat készítésére a munkáltatónak jogszabály által előírt kötelezettsége nincs, azonban a munkáltató rendelkezhet úgy – és érdemesebb is így eljárni – hogy a számos egyedi utasítás helyett egységes szerkezetű szabályzatban fekteti le a munkavédelmi követelményrendszert.
A munkavédelmi szabályzat elkészítése azért is célszerű, mert kiváltja azokat a szabályozási területeket, melyekre jogszabály a munkáltatót írásbeli rendelkezési kötelezettségekkel terheli és egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos követelményeket a munkáltató sajátosságainak megfelelően teljesíthesse, vagyis a követelmények teljesítésének módját saját arculatára formálja.
A 2025-ös évet érintő jogszabályváltozásokkal összefüggésben idén is több ponton kell módosítani a munkavédelmi szabályzatokat.
A munkaköri és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálattal kapcsolatos változások
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett előírási szerint a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
- annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik;
- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja;
- foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára;
- mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára - jogszabályban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.
A fenti változásokat is tartalmazó jogszabály
- a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény (a 3. §, a 6. § (1) bekezdése, a 47. § (1) bekezdése, a 48. §, a 73. § (3) bekezdése, a 75. § és a 78. § (1) bekezdése), valamint
- a munkavédelemről szóló törvény rendelkezései szerint jogszabályban meghatározott esetekben a feladatkörében érintett miniszter, az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
Munkavédelmi oktatásokkal kapcsolatos változások
A Magyar Közlönyben 2024. február 08-án közzétett 6/2024. (II. 8.) NGM rendeletben meghatározásra kerültek a munkakörök és a részletes szabályok.
Az alábbi munkakörökben nem kötelező az „élőszavas” munkavédelmi oktatás megtartása 2024-től:
- információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett irodai munkahelyi tevékenységek;
- információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzés.
Említett munkakörökben a munkavédelmi ismeretek átadása teljesíthető a szokásos módon munkavédelmi oktatás megtartásával vagy – 2024. február 9-étől – az általános oktatási tematika átadásával.
Az általános oktatási tematika átadásának módjai lehetnek a munkavállalók tájékoztatása az általános oktatási tematika elérhetőségéről, valamint az általános oktatási tematika belső elektronikus hálózaton történő közzététele.
Munkavédelmi üzembe helyezési eljárás
A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot, illetve időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy, vagy szakirányú munkabiztonsági szakértő, vagy jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.
Jelentős változás, hogy a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatban, időszakos biztonsági felülvizsgálatban résztvevő munkavédelmi szakembernek a munkavédelmi szakmai képesítés mellett szakirányú képzettséggel is rendelkeznie kell.
Tudástárunk frissített munkavédelmi szabályzatai:
Munkavédelmi szabályzat (2025)
https://jogkoveto.hu/Iratminta/munkavedelmi-szabalyzat-2025
Munkavédelmi szabályzat (nonprofit szervezetek számára) (2025)
https://jogkoveto.hu/Iratminta/munkavedelmi-szabalyzat-nonprofit-szervezetek-szamara-2025
Munkavédelmi Szabályzat (fogyatékos személy foglalkoztatása) (2025)
https://jogkoveto.hu/Iratminta/munkavedelmi-szabalyzat-fogyatekos-szemely-foglalkoztatasa-2025
Munkavédelmi Szabályzat (kiskereskedelmi- és vendéglátó tevékenységhez) (2025)
https://jogkoveto.hu/Iratminta/munkavedelmi-szabalyzat-kiskereskedelmi-es-vendeglato-tevekenyseghez-2025
Otthoni munkavégzéssel kapcsolatos eljárási rend
https://jogkoveto.hu/Iratminta/otthoni-munkavegzessel-kapcsolatos-eljarasi-rend-2025
Biztonsági és egészségvédelmi terv
A biztonsági és egészségvédelmi terv különös jelentőségét az adja, hogy enélkül a kivitelezési tevékenység nem kezdhető el. A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet a dokumentumot úgy szabályozza, hogy a kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a biztonsági és egészségvédelmi terv.
A kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek – ezek hiányában az építtetőnek – figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásokat. Figyelembe kell vennie azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát. A biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határozni az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket.
A Biztonsági és Egészségvédelmi Terv 2025. évre aktualizált változatát is elérheti.
Tűzvédelmi szabályzat
A Tűzvédelmi Szabályzat aktualizálását is több jogszabályt módosítása érintette.
A Magyar Közlöny 2024. évi 137. számában, 2024. december 30-án kihirdették, 2025. január 1-jén hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) 18. mellékletének módosítása.
A beépített tűzjelző berendezésnél, tűzoltósági kulcsszéfnél, tűzoltósági rádióerősítőnél, evakuációs hangrendszernél, pánikzárnál, vészkijárati zárnál, vészkijárat biztosító rendszernél, hő- és füst elleni védelem megoldásainál (kivéve füstgátló nyílászárók) hat hónapról egy évre nőtt az időszakos felülvizsgálat, karbantartás periódusa.
Frissített tűzvédelmi szabályzatunk és a kapcsolódó általános érvényű tűzvédelmi szabályok
Munkahelyi kockázatértékelés
A kockázatértékelés a munkavégzés körülményeinek, a munkakörnyezet kialakításának, valamint az ott lezajló folyamatoknak az áttekintése, elemzése és kiértékelése. Célja a potenciális veszélyek azonosítása, hogy ezáltal felbecsülhetővé tegye a kockázat mértékét. Kockázatértékelési szolgáltatásaink pontosan ezt nyújtják ügyfeleink számára.
A munkavédelmi kockázatértékelést mindenképpen (tevékenységtől függetlenül) kötelező elvégeztetni,
Mivel – az Mvt. 54. § szerint – a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Lényeges, hogy a kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
A 2025. évben jelentős változás, hogy a kockázatértékelést legalább 5 évente szükséges elvégezni az eddigi 3 év gyakoriság helyett.
A tudástárban megtalálható általános kockázatértékelési szabályzat (2025)
A munkahelyi kockázatértékelés elvégzésével még nem tesz eleget a jogszabályi kötelezettségeknek: a kémiai és biológia kockázatértékeléseket, kockázatbecsléseket szükséges még elvégeztetni munkavédelmi szakemberekkel.
Kémiai kockázatbecslés
A 2000. évi. XXV. törvény 19 § és a 5/2020. (II. 16.) ITM rendelet 5. §-ában foglaltak értelmében a Kémiai kockázatelemzést minden vegyszert használó és forgalmazó munkahelyen (pl. takarítás, vendéglátó tevékenység) el kell készíteni és felül kell vizsgálni rendszeresen szakemberrel.
A kémiai kockázatbecslés elemei:
- Veszélyes anyagok, veszélyes készítmények felhasználással járó munkafolyamatok azonosítása
- Veszélyek azonosítása
- A felhasznált veszélyes anyagok, veszélyes készítmények biztonsági adatlapja begyűjtése, a biztonsági adatlap elemzése
- Munkafolyamatok szabályozottságának vizsgálata
- Munkakörnyezet megfelelőségének tanulmányozása
- Az expozíció elemzése
- Kémiai kockázat becslése
- Kémiai kockázatbecslés végrehajtása
Biológiai kockázatértékelés
A biológiai kockázatértékelés fertőzésveszély, járványveszély kockázata esetén vizsgálja az adott munkakörnyezet adottságait, majd a veszélyeztetettségi szint meghatározása után meghatározza a szükséges teendőket.
Célja, hogy a munkavállalók biztonságát és egészségét fenyegető kockázatok megbecsülhetőek, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek. A biológiai kockázatbecslés alapjául szolgál a szükséges egyéni védőeszközök és a munkaköri védőoltások meghatározásának.
A kémiai- és biológia kockázatértékelés szabályzatai már elérhetőek.
Rácz Krisztián (2025-02-12)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
