A korábban már részletesen bemutatott adómentes juttatásokon túl a béren kívüli juttatások a legnépszerűbbek, hiszen a költségek szempontjából még mindig sokkal hatékonyabbak, mint a munkabér.
Adópraxis.hu - Számos új lehetőséggel bővül a cafeteria 2025-től
A béren kívüli juttatások összege után a kifizetőnek 15 százalékos személyi jövedelemadót és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót [illetve a kisvállalati adó (a továbbiakban: KIVA) hatálya alá tartozó kifizetőnek 10 százalék kivát), azaz összesen 28 százalékos közterhet kell fizetnie.
Ez azt jelenti, hogy ha a kifizető pl. 200.000 forint juttatást kíván adni a munkavállalónak, akkor az számára 256.000 forintba fog kerülni. Összehasonlításként megjegyezzük, hogy ha a kifizető munkabérként szeretne nettó 200.000 forint összeget utalni a munkavállaló számlájára, akkor az jelenleg számára összesen 339.848 forintos költséget jelent.
A különbség jelentős, ezért mindenképpen érdemes részletesen megvizsgálni, hogy milyen juttatások adhatók ilyen kedvezményesen.
Széchenyi Pihenő Kártya
Az Szja tv. 71. §-a szerint béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott
a) szálláshely-szolgáltatásra,
b) melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,
c) a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra
d) 2025. évben lakásfelújításra felhasználható,
az éves rekreációs keretösszeget – több juttatótól származóan együttvéve sem – meg nem haladó mértékű támogatás, azzal, hogy a d) pont szerint felhasználható összeg nem haladhatja meg a fizetési számlán 2025. év január 1-jén nyilvántartott támogatás és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt támogatás összegének 50 százalékát.
Az éves rekreációs keretösszeg 2025-ben is 450 ezer forint, ami viszont csak akkor jár teljes egészében, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, illetve abban a sajnálatos esetben, ha a munkaviszony a munkavállaló halála miatt szűnik meg.
Egyéb esetekben, azaz, ha a ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, akkor a munkavállaló részére a 450 ezer forintnak az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege jár.
Ne feledjük, hogy az Szja tv. értelmében a rekreációs keretösszeg a magánszemély kerete, azaz nem munkáltatónként jár, hanem több munkáltató esetén is ez a maximum összeg. Az adóterhek megállapítása során tehát nagyon fontos dokumentum lesz a munkavállaló nyilatkozata az esetleges további kifizetőkről. Az érintett magánszemélynek természetesen minden kifizetője felé meg kell tennie a nyilatkozatot.
Pozitív változás 2025. január 1-től, hogy a rekreációs keretösszegen felül a munkáltatónak minősülő juttató béren kívüli juttatásként a SZÉP Kártya új alszámlájára, az Aktív Magyarok alszámlára is utalhat támogatást évi 120.000 forint összegben, ha a munkaviszony egész évben fennállt, illetve ha a magánszemély halála miatt szűnt meg. Az összeget ebben az esetben is arányosítani kell, ha a munkaviszony csak az év egy részében állt fenn.
A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 3. § (2a) bekezdése értelmében a munkáltató az Aktív Magyarok alszámlára naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forint összegű juttatást utalhat a munkavállaló részére. Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az előző naptári félévben utalt pénzösszeg legalább nyolcvan százalékát már elköltötte.
Abban az esetben tehát, ha a munkavállaló egész évben a munkáltatónál dolgozik és a SZÉP Kártyában rejlő lehetőségeket teljes mértékben kihasználja, évi 570 ezer forintos juttatást kaphat, amely összesen 729.600 forintos költséget jelent a munkáltató számára. Munkabérként ezt a nettó összeget 968.500 forintból tudná kihozni a munkáltató, ami egy dolgozó esetében évi 238.900 forint megtakarítást jelent.
Ahogyan már említettük a SZÉP Kártya felhasználására rengeteg lehetőség van. Felhasználható pl. orvosi gyógymasszázsra, csontkovácsolásra, fürdő és szauna szolgáltatásra, vidámparkban, strandon, sípályán, de fizethetünk vele étteremben, vagy pl. a belvizeken közlekedő személyszállító hajókon, kompon is.
Lakásfelújításra történő felhasználásnak minősül:
- vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52., kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),
- bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.55-ből a bútorok, világítástechnikai eszközök értékesítése),
- iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12., kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek),
- szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.53-ból a fal- és padlóburkolatok kiskereskedelme).
Az Aktív Magyarok alszámlára utalt juttatás kizárólag az alábbi szolgáltatásokra használható:
- személyszállítás kötélpályán, sífelvonóval (TEÁOR’25 49.34., kivéve a drótkötélpályás teherszállítást),
- szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’25 77.21.),
- sport, szabadidős képzés (TEÁOR’25 85.51.),
- sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’25 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése),
- sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’25 93.12.),
- testedzési szolgáltatás (TEÁOR’25 93.13.),
- máshová nem sorolt sporttevékenység (TEÁOR’25 93.19.),
- máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’25 93.29-ből a szabadidős és szórakoztató eszközök bérbeadása a rekreációs létesítmények szerves részeként, az airsoft és paintball pályák üzemeltetése és a piknikező helyek üzemeltetése).
Lakhatási támogatás
2025. január 1-től egy olyan új juttatási formával bővült a béren kívüli juttatások köre, amely a fiatal munkavállalók részére nyújthat valóságos segítséget, ha otthonuktól távolt kell munkát vállalniuk, illetve, ha az otthonteremtés időszakában vannak.
Az Szja tv. 71. § – új – (1b) bekezdése értelmében a kifizető béren kívüli juttatásként maximum évi 1 millió 800 ezer forintot juttathat a 35. életévét be nem töltött munkavállaló részére lakhatási támogatás címén a munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek szerint lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez.
A rendelet és az Szja tv. értelmében ezt a juttatást a munkavállaló a lakhatási cél konkrét megjelölésével kérheti a munkáltatójától. Lakhatási célnak minősül a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra pénzügyi intézménytől felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztése, valamint a munkavállaló magyarországi lakhatása érdekében írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján fizetett lakbér. A lakhatási cél igazolására a munkavállalónak a munkáltató rendelkezésére kell bocsájtania az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatnia kell a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri. Ezt a juttatást ugyanis kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni.
Juttatásként ezesetben is akkor nyújtható a teljes keretösszeg, ha a munkavállaló egész évben a munkáltatónál dolgozik, illetve, ha a jogviszonya a halála miatt szűnik meg. Amennyiben nem egész évben dolgozott a munkavállaló a munkáltatónál, akkor a munkaviszonyban töltött napokra megfelelően arányosítani kell a juttatást. Speciális eset áll elő abban az évben, amikor a fiatal munkavállaló a 35. életévét betölti. Ekkor az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része adható, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van, azzal, hogy utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti.
Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel és személyi jövedelemadóként fizeti meg.
A munkavállaló nem bízhat abban, hogy a NAV nem szerez tudomást az esetleges különbözetről, ugyanis a munkáltatónak a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot kell szolgáltatnia a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.
Egyes meghatározott juttatások
Az egyes meghatározott juttatások közterhe szintén a kifizetőt terheli, azonban ezesetben már nem a juttatás összege, hanem annak 1,18-szoros szorzata lesz az alap.
Ez azt jelenti, hogy ezek a juttatások már nem 28 százalékos, hanem 33,04 százalékos teherrel adhatóak.
A korábbi példáinkban szereplő nettó 200.000 forintos juttatás így már 266.080 forintban fog kerülni a munkáltatónak, ami még mindig lényegesen kedvezőbb a 200.000 forintos nettó bér 339.848 forintos költségéhez képest.
Egyes meghatározott juttatásnak minősül például:
- Az éves rekreációs keretösszegen felül, az Aktív Magyarok alszámlára utalható keretösszegen felül, illetve a lakhatási támogatásra adható keretösszegen felül adott juttatás.
- Az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem. Csekély értékű ajándéknak a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás minősül. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben összesen 3*29.080 = 87.240 forint értékben adható ilyen jellegű juttatás.
- Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg.
Megjegyzés: Itt figyelni kell egy kicsit! Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, egyéb jövedelemként adóköteles célzott szolgáltatást (önsegélyező szolgáltatások) ugyanis az Szja tv. 46. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja alapján nem terheli adóelőleg. Az igénybe vett szolgáltatás (mint egyéb jövedelem) utáni személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó a jövedelemben részesülő magánszemélyt terheli (figyelemmel arra, hogy a törvény értelmében az önkéntes pénztár ezen szolgáltatás tekintetében nem minősül kifizetőnek), mely adókat a magánszemély az éves adóbevallásában vall be (és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizet meg). Ebben az esetben jövedelemként az igénybevett szolgáltatás 89 százalékát kell figyelembe venni.
- A más személy által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy annál több magánszemély) kockázati biztosítás más személy által fizetett osztatlan díja.
Jövedelemként adózó juttatások
Amennyiben a munkáltató önkéntes nyugdíjpénztárba, önkéntes egészségpénztárba, vagy önsegélyező pénztárba fizet hozzájárulást, akkor a közterheket a jogviszonynak megfelelő jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. Azaz ez a juttatás a munkáltatónak ugyanannyiba kerül, mintha bért fizetne.
Miért éri meg mégis igénybe venni ezt a juttatást?
Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a magánszemély a tagi jogviszonyára tekintettel bármely típusú pénztárba befizetett, valamint az egyéni számláján jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg 20 százalékának megfelelő adóról rendelkezhet. Rendelkezni lehet továbbá az egészség/önsegélyező pénztári egyéni számlán elkülönített, legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 százalékáról, illetve a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg 10 százalékáról. Ezesetben azonban a kétféle jogcímen adható rendelkezés együttes összege nem haladhatja meg a 150 ezer forintot.
