Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak felső határa
A táppénz, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj felső határa az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a következő:
- táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét;
- a gyermekgondozási díj, és az örökbefogadói díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a;
- hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj – ha a biztosított nem rendelkezik adott jövedelemmel – havi összege:
- - felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70%-a,
- - mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70%-a.
A fenti ellátások maximális összege 2024. és 2025. években a következő:
| Egészségbiztosítás pénzbeli ellátása | 2024. év | 2025. év | Különbség 2024. évhez viszonyítva |
| Táppénz felső határa | bruttó 17 787 forint/nap |
bruttó 19 387 forint/nap |
+ 1 600 forint/nap |
| Gyermekgondozási díj felső határa | bruttó 373 520 forint forint/hó | bruttó 407 120 forint forint/hó | + 33 600 forint/hó |
| Örökbefogadói díj felső határa | bruttó 373 520 forint forint/hó | bruttó 407 120 forint forint/hó | + 33 600 forint/hó |
| Hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj (minimálbér alapján) | bruttó 186 760 forint/hó |
bruttó 203 560 forint/hó |
+ 16 800 forint/hó |
| Hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj (garantált bérminimum alapján) | bruttó 228 200 forint/hó | bruttó 244 160 forint/hó | + 15 960 forint/hó |
Az ellátások fenti számításának alapja: A minimálbér 2024. évben havi bruttó 266 800 forint, míg 2025. évben havi bruttó 290 800 forintra nő. A garantált bérminimum 2024-ben havi bruttó havi 326 000 forint, míg 2025-ben havi bruttó 348 800 forintra nő.
Az alábbiakban tekintsük át az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak 2025. januári változásait!
Gyermekápolási táppénz változásai
A jogszabály-módosítás úgy rendelkezik, hogy az egyik szülőt egyedülállónak kell tekinteni, akkor ugyanazon gyermekre tekintettel a másik szülő nem jogosult gyermekápolási táppénzre, kivéve azt a szülőt, aki a maga vagy házastársa (élettársa) egészségi állapotára tekintettel minősül egyedülállónak.
Ha például a házasságban élő szülők közül az édesapa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, akkor az édesanya egyedülállónak tekinthető, így ugyanazon gyermekre tekintettel a másik szülő is jogosult gyermekápolási táppénzre.
A törvénymódosítás indokolása alapján „Az egyedülálló fogalom pontosítása érdekében szükséges törvényi szinten kimondani, hogy ha a végrehajtási rendelet alapján az egyik szülő egyedülállónak minősül, úgy a másik szülő részére nem jár a gyermekápolási táppénz. Ez alól kivételek azok, akiknél az egyedülállóságot a végrehajtási rendelet az egészségi állapot/egészségkárosodás alapján határozza meg. A jelenlegi szabállyal ugyanis a nem elvált szülők fele annyi táppénzes napra lehetnek jogosultak a gyermekükre tekintettel, mint az elvált, de közös felügyeleti jogot gyakorló szülők. A módosítás ezt a helyzetet kívánja rendezni.”
A fenti szabály végrehajtására meghozott kormányrendelet tovább pontosítja a fenti szabályt, mely szerint a gyermekápolási táppénz iránti kérelem elbírálása tekintetében egyedülállónak minősül
- az, aki hajadon, nőtlen, özvegy,
- elvált szülők esetében az a szülő, aki a közös gyermek tekintetében egyedül gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, illetve
- a házasság felbontása nélkül a házastársától külön élő azon szülő, akinél a gyermek életvitelszerűen tartózkodik, kivéve, ha élettársa van,
- közös szülői felügyeleti jogot gyakorló elvált szülők egybehangzó nyilatkozata alapján – a közös gyermeküknek a válást követő születésnapjától – a nyilatkozatuk szerinti szülőt kell egyedülállónak tekinteni.
Baleseti ellátásokhoz kapcsolódó módosítás
2025. január 1-jétől kibővült azon esetek köre, amely nem minősül üzemi balesetnek. Ennek keretében nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely „szakirányú oktatás során, duális képzés esetén a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy lakásáról (szállásról) a szakképző intézmény által felügyelt szakirányú oktatás helyszínére vagy onnan a lakására (szállására) közlekedve, menet közben következett be.”
A fenti szabály indokolása alapján „A duális képzés esetén azonban az oktatás helyszíne nincs kölcsönös és egyértelmű viszonyban az oktatás jellegével, ezért a baleseti helyzetek megállapításakor nem a helyszín, hanem a szakmai oktatást felelősséggel szervező, felügyelő szervezet (szakképző intézmény vagy a duális képző gazdasági szereplő) „személye” alapján dönthető el egyértelműen a baleset, ill. a baleseti helyzet jellege... A jogalkotási szándék arra irányult, hogy szakirányú oktatás során szakképző intézményben történt baleset szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanuló vagy képzésben részt vevő személy esetén akkor nem tekinthető munkabalesetnek / üzemi balesetnek, ha a baleset bekövetkeztekor a balesetet szenvedett tanuló vagy képzésben részt vevő személy a szakképző intézmény felügyelete alatt állt.”
Az üzemi baleset kapcsán meg kell említeni, hogy 2025. január 1-jétől hatályon kívül került az a szabály, hogy „a kezelőorvos az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról igazolást állít ki, melyet a baleset üzemiségét megállapító véglegessé vált határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül megküld a kormányhivatal vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely részére.” Mindezek alapján a kezelőorvos fenti kötelezettsége 2025. január 1-jétől megszűnt.
Változás a csecsemőgondozási díjnál
Passzív jogon járó csecsemőgondozási díj megállapításánál bekerült a szabályba a szünetelés esete.
A korábbi szabály alapján passzív jogon csecsemőgondozási díjra csak az a nő volt jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül született, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül született.
Az új szabály szerint passzív jogon az a nő is jogosult csecsemőgondozási díjra, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a biztosítás szünetelésének kezdetét követő 42 napon belül születik, vagy a szünetelés kezdetét követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik a gyermeke.
Csecsemőgondozási díjra vonatkozó kedvezményszabály
A csecsemőgondozási díjra vonatkozó kedvezményszabály úgy rendelkezik, hogy „Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2)–(4) bekezdés alapján számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.” Azaz, a csecsemőgondozási díj összege az utoljára született gyermek esetében nem lehet alacsonyabb a megelőző gyermekre megállapított csecsemőgondozási díjnál.”
Ahhoz, hogy ezt a szabályt alkalmazzuk, nemcsak időben közel kell születni a gyerekeknek egymáshoz, hanem az alábbi feltételnek is meg kell felelni:
A korábbi szabály azt rögzítette, hogy a kedvezményszabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra. Ezt a szabályt pontosította a jogalkotó, amely 2025 januárjában már azt tartalmazza, hogy a kedvezményszabály csak akkor alkalmazható, ha a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon folyamatos biztosítási jogviszonyban áll, mint amelyből az előző gyermekre tekintettel a csecsemőgondozási díj megállapításra került. Azaz, ha a csecsemőgondozási díjat igénylő személy jogviszonyában változás nem következett be, akkor lehet a kedvezményszabályt alkalmazni.
Továbbá a kedvezményszabály kapcsán bekerült a törvénybe az is, hogy a csecsemőgondozási díj összege ez esetben is a naptári napi alap 100%-a.
Változás a nevelőszülői gyermekgondozási díjnál
A korábbi szabály úgy rendelkezett, hogy a nevelőszülői gyermekgondozási díj legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ez a szabály 2025 januárjában úgy pontosult, hogy a nevelőszülői gyermekgondozási díj legkorábban a nevelt gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölésének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
A nevelőszülői gyermekgondozási díj alapja korábban havi szinten került megállapításra, míg ez az alap 2025 januárjában napi szinten állapítható meg.
Erre tekintettel a nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-ának harmincad része, a gyermekgondozási díj naptári napi összege a naptári napi alap 70%-a.
A nevelőszülői gyermekgondozási díj kapcsán is rögzítésre került, hogy a gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt minimálbér figyelembevételével – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.
