A cafeteria rendszer keretében a munkáltató kínálhat adómentes juttatásokat, amelyeket jellemzően az Szja tv. 1. számú melléklete tartalmaz. Ezek után a juttatások után – ahogyan a nevük is mutatja – nem kell semmilyen közterhet fizetni, azaz, ha a munkáltató 200 ezer forint juttatást kíván adni a dolgozónak, az 200 ezer forint költséget fog jelenteni a számára. A cafeteria keretében ez azt jelenti, hogy ha a dolgozó 200 ezer forintos cafeteria kerettel rendelkezik és kizárólag adómentes juttatás(ok)ra esik a választása, akkor a teljes keretösszeget fel tudja használni. Melyek is ezek az adómentes juttatások?
Diákhitel törlesztése
2025. január 1-től a munkáltató által a munkavállaló számára adómentesen adható juttatás a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet szerinti kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez, előtörlesztéséhez [Szja tv. 1. számú melléklet 7.38. pont b) alpont];
Sportrendezvényre szóló belépő/bérlet
A munkáltató, kifizető adóévente, legfeljebb a minimálbér összegéig adhat adómentesen ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen, a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttörvény) hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegyet, bérletet. Az adómentesség akár külföldön megrendezett sportrendezvényre szóló belépő juttatásakor is alkalmazható [Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. pont a) alpont].
Az Szja tv. értelmében sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.
Az adómentesség feltétele, hogy a juttatás a munkáltató, kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott belépőjegy, bérlet legyen. Ez azt jelenti, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló vásárolja meg a belépőjegyet/bérletet, arról a munkáltató nevére kiállított számlát kell kérnie.
Abban az esetben viszont, ha a belépők megvásárlásáról bármilyen okból csak a magánszemély nevére állítható ki számla, annak megtérítése a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeként, kifizetői kifizetés esetén pedig egyéb jövedelemként lesz adóköteles.
Kulturális szolgáltatásra szóló belépő/bérlet
A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó értékben [Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpont]. Az adómentesség fontos feltétele, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – ne legyen visszaváltható. Az Szja tv. egyértelműen kimondja továbbá, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány;
Állatkertbe szóló belépő/bérlet
2025. január 1-től a minimálbért meg nem haladó értékben adómentesen adhat a munkáltató ingyenesen vagy kedvezményesen állatkerti belépőket, vagy bérleteket [Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. pont c) alpont]. Az adómentesség feltétele, hogy az állatkert állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény hatálya alá tartozzon. Fontos feltétel ebben az esetben is, hogy a jegy, bérlet ne legyen visszaváltható, illetve, nem minősül adómentesnek a juttatásra szóló utalvány.
Bölcsődei, óvodai szolgáltatás, ellátás
Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.6 pont c) alpontja szerint adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg.
Nem szükséges tehát, hogy a számla a munkáltató nevére szóljon. A juttatásnak nincs felső határa. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató bármilyen költséget megtéríthet, ami az óvodai, bölcsődei ellátáshoz, szolgáltatáshoz hozzátartozik. Ez természetesen magába foglalja az étkezés költségeit, de az intézményben által nyújtott esetleges oktatások (nyelvoktatás, úszás, sport stb.) díja is megtéríthető. A bölcsődében, óvodában, de
nem az intézmény által nyújtott szolgáltatások térítése (például néptánc, gyógytorna stb.), amelyet külsős oktató, vagy a hivatalos munkaidején túl az óvónő tart a gyerekeknek, nem minősül adómentesnek, mert ezek a foglalkozások nem minősülnek sem bölcsődei/óvodai ellátásnak, sem szolgáltatásnak.
Személygépkocsi használat
Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.37. pontja értelmében adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben az úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.
A jármű használat biztosítható saját, bérelt, vagy lízingelt személygépkocsival is.
A korábbi években a magáncélú személygépkocsi használatot jellemzően a kifizető, munkáltató, a tulajdonában lévő személygépkocsival biztosította a munkavállaló részére.
A személygépkocsi használat juttatásába beletartozik minden olyan termék, szolgáltatás biztosítása is, ami a személygépkocsi mindennapi használatát, megfelelő üzemeltetését lehetővé teszi. Ide tartozik például az üzemanyag, a kenőanyag, a javítás és karbantartás költsége, a felelősségbiztosítás díja, a casco, továbbá a cégautóként használt személygépkocsi után fizetett adók (pl. gépjárműadó, cégautóadó) is.
Napjainkban már – a költséghatékonyság és a környezettudatosság szempontjait szem előtt tartva – a személygépkocsi használatot sok esetben – elsősorban a fővárosban – közösségi autómegosztó igénybevételével biztosítják a kifizetők, munkáltatók.
Az adómentesség ebben az esetben is fennáll, de csak akkor, ha a szolgáltatás díjáról szóló számla a juttató kifizető, munkáltató nevére szól.
Azonban nem felel meg az adómentesség feltételének, ha a közösségi autómegosztó szolgáltatást úgy veszik igénybe, hogy a szolgáltató által kiállított számla a magánszemély nevére szól, majd a szolgáltatás díját a kifizető, munkáltató utóbb megtéríti a magánszemély részére. Ekkor a kifizető nem a személygépkocsi használatát biztosítja, hanem a magánszemély részére támogatást juttat a szolgáltatás igénybevételéhez.
Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a személygépkocsihoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások közül, csak az úthasználatra jogosító jegy, bérlet biztosítása adómentes, más nem. Ez azt jelenti, hogy például a parkolás térítése, ha az magáncélból történik, nem adómentes, még abban az esetben sem, ha a számlát a kifizető, munkáltató nevére állítják ki.
Kerékpár használat
Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.44. pontja értelmében a munkáltató, kifizető 2022. január 1-től adómentesen biztosíthatja az emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 watt teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatát.
Nem adható az adómentes juttatás például a rollerre, elektromos rollerre vagy más, közlekedésre használható kétkerekű eszközre.
A munkáltató, kifizető adómentesen biztosíthat kerékpárhasználatot a közösségi kerékpármegosztó szolgáltatás igénybevételével, ha a kerékpárt a munkáltató, kifizető nevére szóló számla alapján, igazoltan bérli a szolgáltatótól.
Hasonlóan a magáncélra biztosított személygépkocsi-használathoz, ha a magánszemély bérli a kerékpárt – azaz a számla az ő nevére szól –, és a bérleti díjat a kifizető megtéríti, akkor a munkáltató, kifizető a magánszemélynek nem kerékpár használatot biztosít, hanem támogatást ad ahhoz, hogy a szolgáltatást igénybe vegye, ezért ez a juttatás már nem tekinthető adómentesnek.
Borászati termék
Az adómentes juttatások között érdemes még megemlíteni egy különös – és sok munkavállaló esetében igen népszerű – lehetőséget. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.45. pontja alapján ugyanis adómentes a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék, azzal, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.
Megjegyzés: Borászati termék tehát csekély értékű ajándékként is nyújtható. Ennek feltételeit a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyéb juttatások között érdemes figyelnünk, ugyanis a csekély értékű ajándék elsősorban egyéb juttatásnak minősül, és az ennek megfelelő közterhet kell utána megfizetni. Ez a szabályozás alapvetően nem írja felül a csekély értékű ajándékra vonatkozó általános rendelkezéseket, csupán különös szabályként annyi kedvezményt enged, hogy ha csekély értékű ajándékként a feltételeknek megfelelő borászati terméket nyújt a kifizető, akkor az nem az egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok szerint adózik, hanem adómentes lesz.
(Folytatjuk)
Horváth-Farkas Zsuzsa (2025-01-14)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
