Egészségügyi szolgáltatásra – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 3. szakasza szerinti jogosultakon túl (akiket ez uniós jog vagy nemzetközi egyezmény alapján illeti meg) – a biztosítottak, illetve a Tbj. 22. § (1) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak.
A biztosítotti nyilvántartásba történő felvétel érdekében a biztosítottakról a foglalkoztató, míg az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról a Tbj.-ben meghatározott szerv, szervezet vagy maga az érintett tesz bejelentést. Ez utóbbi kötelezettségekre vonatkozó előírásokat a Tbj. 67. szakasza taglalja.
A biztosítottak bejelentésére a Tbj. 66. § (2) bekezdése „figyelmeztet”, miszerint a foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. évi törvény (a továbbiakban: Art.) előírásai szerint az állami adóhatósághoz köteles teljesíteni.
Az erre vonatkozó részletes szabályokat a jogszabály 1. számú mellékletének 3. pontja (és ennek alpontjai) tartalmazzák. Viszonylag jól ismert (és alapvetően nem változó) előírásokról van szó, ennek ellenére a bejelentéssel (illetve a ’T1041-es nyomtatvány kitöltésével) kapcsolatban gyakran vetődnek fel kérdések, így talán nem haszontalan, ha néhány fontos szabályt, illetve részletelőírást áttekintünk.
A legfontosabb határidők
A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, illetve, ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni. Ez utóbbi kitétel a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokra (megbízás, felhasználási szerződés alapján történő munkavégzés, választott tisztségviselő) vonatkozik.
A megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó külön előírás (Art. 1. melléklet 11. pontja) szerint nem terheli a 3. pont szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed. Tehát a mentesség elengedhetetlen feltétele ebben az esetben a másik foglalkoztató által kiállított igazolás.
Itt jegyezzük meg, hogy amennyiben e szabályra tekintettel nincs a foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége, abban az esetben az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványba (Tb. kiskönyvbe) sem kell a jogviszonyt bejegyeznie a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtását segítő 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése értelmében.
Az Art. 1. melléklet 3.2. pontja alapján a bejelentést a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül kell teljesíteni, kivéve, ha a munkáltató a havi adó- és járulékbevallásban feltünteti a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját.
Ez utóbbi esetben a ’08-as bevallás beérkezését követően a NAV az adózó által közölt bevallási adatok alapján a biztosítási jogviszony megszűnéséről szóló bejelentést hivatalból elvégzi, és erről a foglalkoztatottat, valamint a foglalkoztatót értesíti. Ugyanakkor az adóhatóság a biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentését nem pótolhatja, ha a foglalkoztatottnak a foglalkoztatóval egyidejűleg több biztosítási jogviszonya áll fenn.
Szintén hivatalból jár el az adóhatóság a bejelentés során (mind a biztosítási jogviszony létrejötte, mind pedig megszűnése vonatozásában) ha a munkáltató, bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, és az adózóról nyilvántartást vezető szerv – ideértve különösen a cégnyilvántartást, egyéni vállalkozói nyilvántartást, civil szervezetek névjegyzékét vezető szervet – által nyilvántartott adatok alapján jogutód nélkül megszűnt.
Ebben az esetben a NAV az elmulasztott bejelentési kötelezettséget pótolja a jogutód nélküli megszűnés időpontjáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül.
A bejelentés részletei
A bejelentésben közölni kell a foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a TAJ számát. Ez utóbbi feltüntetése elengedhetetlen feltétele a bejelentésnek. A TAJ igényhez viszont mindenképpen szükséges a biztosított lakó- vagy tartózkodási helyének a megadása. Ennek hiányában nem tudja benyújtani az igényt, ami hiányában nem tud bejelentést teljesíteni.
A FEOR szám megadás abban az esetben jelent problémát, ha az érintett több munkakört is ellát, mivel a bejelentőn csak egyetlen FEOR szám feltüntetése lehetséges. Ennek tipikus esete, amikor a munkaviszonyban álló ügyvezető ugyanezen munkaszerződése keretében személyesen is közreműködik a társaságban. Ebben az esetben azt a FEOR-t célszerű megadni, amely jellemzően a munkaidő nagyobb részét teszi ki.
Abban az esetben, ha ugyanannál a foglalkoztatónál több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban kerül sor a foglalkoztatásra – például a kft. tagja munkaviszonyban ügyvezető, miközben társas vállalkozóként személyesen közreműködik – a bejelentést jogviszonyonként külön-külön kell teljesíteni.
A bejelentőn közelmúltban megjelent szakképzési munkaszerződésre vonatkozó új jogviszonykód (1131) megoldást hozott arra a problémára, hogy miként kell bejelenteni azt a dolgozót, akit munkavállalóként, illetve szakképzési munkaszerződés keretében is alkalmaz a foglalkoztató, hiszen a Tbj. alkalmazásában alapvetően mindkét jogviszony a 6. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó munkaviszony.
A ’T1041-es nyomtatvány a biztosítottak bejelentésére szolgál, így ezt a bejelentést az egyéni vállalkozón és őstermelőn kívül csak a foglalkoztató nyújthatja be. A természetes személy saját magáról egyetlen esetben élhet e bejelentéssel (a T1041INT jelű nyomtatvány alkalmazva) nevezetesen, ha a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató által biztosítási jogviszonyban foglalkoztatott, ha vele kapcsolatban a foglalkozatói kötelezettségeket a külföldi vállalkozás (vagy annak pénzügyi képviselete) nem teljesíti.
Akire vonatkozóan a foglalkoztató nem teljesíti a bejelentési kötelezettségét (és nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen) az Art. 7. § 10. pontja szerint be nem jelentett foglalkoztatottnak minősül.
A bejelentés nélküli foglalkoztatásnak számos jogkövetkezménye van, a mulasztási bírságtól az üzletzárásig egészen a NAV által kockázatosnak minősülő adózói körbe kerülésig.
A bejelentési kötelezettség teljesítését szolgálja a Tbj. 66. § (4) bekezdésének az a rendelkezése, hogy a foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított részére, amely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.
Ugyanakkor a biztosított a bejelentés megtörténtét Ügyfélkapun keresztül is ellenőrizheti.
És végül – a teljesség kedvéért – említést kell tennünk egy másik ugyancsak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségről, amelyet a külföldi foglalkoztatónál keletkezett biztosítás vagy a saját szociális biztonsági rendszerrel rendelkező nemzetközi szervezetnél létrejövő biztosítás esetén kell megtenni.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdése értelmében az a TAJ számmal rendelkező személy, aki
- valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, vagy
- a Tbj. 17. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó magyar állampolgár,
köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.
A bejelentést papíralapon (személyesen, illetve postai úton) vagy elektronikus (ügyfélkapu) úton a „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező személy részére, aki EGT tagállamban, Svájcban, vagy egyezményes államban biztosított”, illetve „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező személy részére, aki saját biztosítási rendszerrel rendelkező nemzetközi szerv foglalkoztatottja” nyomtatványok valamelyikén kell megtenni a lakóhely szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szakterületének címezve.
Széles Imre (2025-01-03)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
