Még 2023. július 1-jétől több ponton módosultak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) rendelkezései és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak szabályai:
- a táppénz,
- a gyermekápolási táppénz és
- a hallgatói gyermekgondozási díj vonatkozásában.
A módosított rendelkezések 2025-ben is hatályban vannak. A keresőképtelenségről szóló igazolást legalább kéthetente ki kell állítani. Ha a biztosított kimerítette a táppénzre való jogosultságát, az orvosnak nem kell őt nyilvántartania a keresőképtelenségi naplóban, de a keresőképtelenség tényét – kérésére – továbbra is igazolni kell. Erre az igazolásra szüksége lehet olyan munkavállalónak (például az öregségi nyugdíjas munkatársnak), aki táppénzre ugyan nem jogosult, de betegsége miatt nem tud dolgozni, így ezzel az orvosi igazolással igazoltan van távol a munkából.
A táppénz időtartama: mettől meddig jár az ellátás?
Táppénz a biztosítási jogviszony (például: munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony) fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző, folyamatos biztosítási időszak alatt biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra. Azonban 2023. július 1-jétől nem a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző, folyamatos biztosítási időt kell figyelembe venni a táppénz időtartamánál, hanem a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző, folyamatos biztosítási időszakot. További változás érintette azt a szabályt is, amely azt tartalmazza, hogy mikor nem jár táppénz. Az új rendelkezés szerint akkor nem jár táppénz a betegszabadság leteltét követő szabadnapra, heti pihenőnapra, munkaszüneti napra, ha az ezeket követő, első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn.
Mivel a táppénz egy naptári napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, amely összeg 2024-ben a 266 800 forintos minimálbér alapján 17 786 forint, 2025-ben az új minimálbérhez igazodóan ez már magasabb összeg lesz.
Gyermekek otthongondozási díja – 2025
A beteg, tartós ápolást igénylő hozzátartozó személyes ápolását vállaló személy a szociális ellátások körében ápolási díjra, vagy meghatározott esetben gyermekek otthongondozási díjára (gyod) lehet jogosult.
A két ellátás azonban eltér egymástól. Az egyik eltérés a két ellátás között az, hogy a gyermekek otthongondozási díja csak gyermek után jár, függetlenül annak életkorától, az ápolási díj pedig ápolásra szoruló hozzátartozó (tehát gyermek vagy más hozzátartozó) után is.
Gyermekek otthongondozási díjára jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki
- a súlyos fogyatékosságból vagy
- tartós betegségből eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekéről gondoskodik.
A gyermek súlyos fogyatékosságából vagy tartós betegségéből eredő egészségi állapotát jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleményben állapítja meg. A betegség akkor tekinthető tartósnak az ellátás szempontjából, ha a gyermek egészségi állapotára tekintettel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.
Ha a szülő nem tudja ellátni a gondozást (például megromlott egészségi állapota miatt) a szülőn kívül más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó számára is megállapítható a gyermekek otthongondozási díja, ha a szülő ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították.
A gyermekek otthongondozási díjának havonkénti összege az ellátás bevezetésekor, 2019-ben 100 000 forint volt, ma már a juttatás eléri a minimálbér összegét, így 2025-ben is annak új összegéhez fog igazodni.
Magasabb, másfélszeres összeg
A gyermekek otthongondozási díja egyidejűleg csak egy gyermekre tekintettel folyósítható, de a havonkénti összeg másfélszerese illeti meg a szülőt, ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, aki után egészségi állapotuk alapján a gyermekek otthongondozási díja megállapítható lenne.
A gyermekek otthongondozási díja mellett napi négy órában lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy időkorlát nélkül, ha a munkavégzés otthon történik. A gyermekek otthongondozási díja melletti munkavégzés esetén a gyermekek után az általános munkajogi kedvezmények illetik meg a szülőt. Így például a gyermekek utáni pótszabadság, és ezen felül többlet pótszabadságként további két munkanap jár a gyermek fogyatékosságára tekintettel.
Megkönnyíti a gyermekek otthongondozási díja melletti munkavégzést, hogy a munkavállaló kérésére részmunkaidőt kell engedélyeznie a munkáltatónak a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermek esetén hatéves korig.
Munkajogi kedvezmény az is, hogy ha a gyermekek otthongondozási díja melletti munkavégzés háromévesnél fiatalabb gyermek mellett történik, vagy a munkavállaló egyedül neveli tizenhat év alatti gyermekét, a kirendeléshez (ideiglenesen más helységben végzett munkánál), a munkavállaló hozzájárulása kell.
A gyermekek otthongondozási díjából nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért annak időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent. Az ellátásban részesülő személy jogosult egészségügyi szolgáltatásra is.
A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása megállapításához jogosultsági időnek számít a gyermekek otthongondozási díjának időtartama gyermekgondozási időként.
A negyven év jogosultsági időnél figyelembe veszik, hogy a gyermekek otthongondozási díja jelentős egészségi problémával érintett gyermekek otthoni gondozása miatt vehető igénybe, mert azonosan a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj időtartamával, ennél az ellátásnál is kedvezmény alkalmazása történik a jogosultsági időnél. Ebben az esetben a negyven éven belül nem harminckét év, hanem csak harminc év keresőtevékenység kell, és nem nyolc év, hanem tíz év gyermeknevelési idő vehető figyelembe.
