A Magyar Közlöny 119. számában került kihirdetésre az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény, amely – többek között – módosította a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék szabályait is.
Szociális hozzájárulási adó
Munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adókedvezménye
2024. augusztus 1-jétől a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosította a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adókedvezményét. Ez a kormányrendeleti módosítás 2025. január 1-jétől bekerült a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvénybe (a továbbiakban: Szocho törvény), azaz a korábbi kormányrendeleti módosítás törvényi szintre emelkedett.
Mind a 182/2024. (VII. 8.) kormányrendelet, mind a Szocho törvény a munkaerőpiacra lépők kapcsán úgy rendelkezik, hogy munkaerőpiacra lépőnek minősül, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. Azaz, a korábbi 275 napos vizsgálandó időszak kibővült 365 napra, és ezen bővebb időszakon belül állhat a munkaerőpiacra lépő személy legfeljebb 92 napig a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyban.
További változás, hogy lerövidült a kedvezmény érvényesítésének az ideje.
A munkaerőpiacra lépő utáni kedvezmény csak a foglalkoztatás első évében érvényesíthető a bruttó munkabérre, majd ezt követő további 6 hónapban pedig legfeljebb a minimálbér után a kedvezmény fele – azaz 6,5 százalékos kedvezmény – érvényesíthető. Vagyis az új szabály alapján a kedvezmény 36 hónap helyett csak 18 hónapig vehető igénybe.
Az egyes adótörvény módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény rögzíti, hogy a munkaerőpiaci kedvezmény fenti szabályait először a 2025. január 1-jétől létesített munkaviszony esetében kell alkalmazni. Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor a fenti módosítást 2025. január elsejétől létesített munkaviszonyok esetében kell alkalmazni, vagy ahogy a kormányrendelet arról rendelkezett, már 2024. augusztus 1-jétől létesített munkaviszony kapcsán is alkalmazni kell.
Álláspontunk szerint a fenti szabályt már 2024. augusztus 1-jét követően létrejött munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell, amelyet a kormányrendeletben foglaltak alapoztak meg egészen 2024. december 31-éig. Ezen időpontot követően pedig a Szocho törvény alapján kell a fenti szabályt 2025. január 1-jétől létesített munkaviszony esetében kell alkalmazni.
Változás a szakirányú és duális képzés szociális hozzájárulási adókedvezménynél
A szakirányú és duális képzés kedvezménye kapcsán a Szocho törvény úgy rendelkezik, hogy a kedvezmény a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként a nevelés-oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában számított összege.
Nem vehető figyelembe az olyan munkanap, amire a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult, vagy mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (ide nem értve a betegszabadság olyan munkanapjait, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik).
A megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében – a fenti arányosítást mellőzve – valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető.
A fenti kedvezményhez kapcsolódóan lépett hatályba 2025. január 1-jétől az a szabály, hogy ha a munkavállaló saját munkáltatójánál vesz részt a szakirányú oktatásban, akkor a kedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában maximum 12 hónapig érvényesítheti.
Továbbá a kedvezmény igénybevétele vizsgakötelezettséghez kötött, azaz legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát kell tennie a munkavállalónak.
Megjegyzés: Ezt az új szabályt csak 2024. december 31-ét követően induló képzéseknél kell alkalmazni.
Tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozam utáni szocho fizetés
Ebben a körben egy teljesen új szabállyal egészült ki a Szocho törvény 2025. január 1-jétől. Az új szabályozás szerint szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a belföldi természetes személynek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 67/B. §-ában szabályozott tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozam után, ha a lekötést a hároméves vagy ötéves lekötési időszak vége előtt megszakítja.
Ez esetben a szociális hozzájárulási adó alapja a megszakítás napjára megállapított lekötési hozam, míg a szociális hozzájárulási adó mértéke pedig a következő:
- 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni, ha magánszemély a lekötést – az elhelyezést követően – a hároméves lekötési időszak vége előtt megszakítja.
- 8 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizeni, ha a magánszemélya lekötést nem hosszabbítja meg a hároméves lekötési időszak utolsó napjára, vagy
- a lekötést a lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköz, pénzösszeg egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára vagy
- a lekötést a (hároméves lekötési időszakot követő) kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára.
Megjegyzés: Ha a lekötés eléri az öt évet, akkor nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetés.
Összefoglalva tehát az új szociális hozzájárulási adófizetés legfontosabb elemei:
- Ha a fenti feltételek fennállnak, akkor szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie a természetes személynek. Ennél a fizetési kötelezettségnél nem érvényesül felső határ.
- A lekötési hozam utáni szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a 2024. december 31-ét követően kötött tartós befektetési szerződések esetében áll fenn, beleértve azt az esetet is, ha a tartós befektetési szerződés Szja törvény 67/B. § (10) bekezdése szerinti újrakötésére kerül sor.
- A tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozam után keletkezett szociális hozzájárulási adót a természetes személy a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg, kivéve, ha a kifizető levonta a szociális hozzájárulási adót, és a természetes személy – az Szja törvény alapján – az adó alapjaként figyelembe vett jövedelmet nem köteles bevallani.
- Figyelemmel kell lenni arra, hogy a fenti fizetési kötelezettség csak a Tbj. szerinti belföldiekre vonatkozik, azaz a Tbj. szerint külföldinek minősülő természetes személynek a tartós befektetési szerződés megszakítása vagy újrakötése esetén nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.
Megjegyzés: A Tbj. alapján belföldinek minősül
- Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992- évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
- a hontalan.
A Tbj. alapján külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.
Béren kívüli juttatások és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások utáni szociális hozzájárulási adófizetés
2024. január elsejétől béren kívüli juttatások és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások kapcsán a személyi jövedelemadó megfizetésére és bevallására negyedévente kerül sor. 2025. január elsejétől hatályos módosítás ezzel a befizetéssel és bevallással hozta összhangba a szociális hozzájárulási adó megfizetését és bevallását.
Azaz
a havi bevallás és befizetés helyett 2025. január 1-jétől negyedévente kell megfizetni a béren kívüli juttatások és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások utáni szociális hozzájárulási adót.
Változások a Tbj. szabályában
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény a Tbj. szabályaiban csak két kisebb módosítást eredményezett. Az egyik változás az egészségbiztosítási nyilvántartást, míg a másik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat érinti.
2025. január 1-jén lép hatályba az a szabály, hogy az egészségbiztosítási nyilvántartásban – az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából – a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozóan a korábbi adatokból már nem kerül nyilvántartásra
- az élveszületés bejegyzési folyószáma és éve;
- a nyilvántartásból történő kikerülés oka (passziválási jogcím);
- érvényváltozás és a változás bejegyzés esetén annak jogcíme.
A törvény indokolása alapján „a személyi adat- és lakcímnyilvántartással kiépített – jogszabályban előírt – online adatkapcsolat következtében a NEAK által vezetett TAJ-BSZJ nyilvántartásban tárolt adatelemek előzményadatainak szerepeltetése megváltozott”, így került sor a fenti tárolt adatok változtatására.
A Tbj. felsorolja, hogy kik jogosultak Magyarországon tb támogatottan egészségügyi szolgáltatásra (tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásba tartozik például orvosi ellátás, ápolás, támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyászati ellátás).
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körébe tartoznak többek között
- a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személyek (ide nem értve a külföldi állampolgárokat),
- a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18–24 éves fiatal felnőttek, továbbá
- magyar hatóság által a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személyek.
A fenti személyek köre 2025. január 1-jétől kibővült az ismeretlen állampolgárságú kiskorúval, így az ismeretlen állampolgárságú, valamint a Magyarország területén tartózkodó külföldi állampolgárságú szülők által elhagyott kiskorúak is jogosulttá váltak arra, hogy Magyarországon tb támogatottan kapjanak egészségügyi szolgáltatást.
Végezetül a járulékhoz kapcsolódóan meg kell említeni, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 11 300 forintról (napi 380 forintról) 2025. januártól havi 11 800 forintra (napi 390 forintra) nőtt.
