A felmerülő lehetőségek kiválasztásánál az egyik meghatározó tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.
Valorizációs szorzók, nyugdíj emelés
A különbséget eredményező eltérés az adott évre vonatkozó, a nyugdíj összegét befolyásoló úgynevezett valorizációs szorzószámokból, az adott évre vonatkozó nyugdíj emelés mértékéből, és természetesen az adott személy által elért, a nyugdíjba beszámítható jövedelmekből eredhet.
A nyugdíjjogosultság feltételei – korhatár, szolgálati idő
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.
Nyugdíj korhatár előtt, a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.
Öregségi nyugdíjkorhatár:
- aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben – a esetleg későbbi időpontban – történő nyugdíj igénylés mellett.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Lehetséges időpontok – a nyugdíj összege szempontjából megközelítve
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, hogy mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és jövőre már részesülünk a 2025. évi éves, januári nyugdíjemelésben.
Ha halasztás történik, és 2025-től kezdődik a nyugdíjba vonulás, a 2025. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2026-ban jár majd.
Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
Valorizációs szorzószámok 2025. – majd márciusban kerülnek meghatározásra
A 2025. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek, az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok minden év márciusában kerülnek közzétételre. Igy arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz a 2025-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.
Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.
Nyugdíj emelés 2025
A Tny. 62. §-a szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátásokat a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói ár növekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló T/9894. törvényjavaslat alapján 2025 januárjában a Tny. 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 3,2%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
2025. január hónapjában az részesülhet az éves nyugdíj emelésben, aki legkésőbb 2024. december 31-én már nyugdíjban részesül.
A 2025. évi tizenharmadik havi nyugdíjban pedig az részesülhet, aki az előző év legalább egy napján, tehát legkésőbb 2024. december 31-én, és a tárgyév, azaz 2025. január hónapjában is nyugdíjban részesül.
Igénylési lehetőség
Abban az esetben, ha 2025-ben mégis a korábbi évben, 2024-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntene valaki, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak [Tny. 64. § (2) bekezdés].
Gondoljuk át ezt is – A halasztás előnye a nyugdíjnövelés
Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül (Tny. 21. §)
A növelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.
A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Például, ha az 1959-ben született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, tehát nem 2024-ben, hanem majd csak egy év múlva, 2025-ben vonul nyugdíjba, hat százalék nyugdíj növelésre szerez jogot.
Teendő elhibázott döntés esetén
Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. A felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni (Tny. 74. §).
A megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válásától számított tizenöt napot követően nem lehet lemondani. Lemondás esetén természetesen vissza kell fizetni a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget [Tny. 83. § (1) bekezdés].
Molnárné Dr. Balogh Márta (2024-12-01)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
