Az érintett főfoglalkozású egyéni vállalkozó főtevékenységéhez a kavir.gov.hu elérhető leírás szerint nem kell szakképesítés (pl. 472101 zöldség-gyümölcs kiskereskedés, 471101 vegyes-kiskereskedelem vagy 432903 épületlakatos szerkezet szerelés). Ebben az esetben tehát a minimálbér után kell megfizetni a minimum járulékot (266 800 Ft), ha pdig kell hozzá szakképesítés akkor kell csak a garantált bérminimum után (326 000 Ft)?
Ahhoz, hogy a munkavállaló jogosult legyen a garantált bérminimumra, két feltételnek kell egyidejűleg megfelelnie:
- olyan munkakörben dolgozik, amely legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, továbbá
- rendelkezik a megfelelő végzettséggel vagy szakképzettséggel.
Ha a két feltétel közül bármelyik nem teljesül, akkor a munkavállaló nem jogosult a garantált bérminimumra.
Így például, ha valaki középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, de nem rendelkezik az előírt szakképzettséggel, akkor nem jogosult a garantált bérminimumra. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az érintettnek középfokú iskolai végzettsége van, de olyan munkakörben dolgozik, amely nem igényel középfokú végzettséget.
Ez, a munkaviszonyra értelmezett szabály érvényesül az egyéni- és társas vállalkozók járulékalapjának vizsgálatakor is. Ha az egyéni vállalkozó által folytatott főtevékenység nem tartozik a középfokú végzettséget (például: érettségi), vagy szakképesítést (például: villanyszerelő) igénylő tevékenységek közé, akkor esetében a járulékfizetés kötelező minimumát a minimálbér alapján kell megállapítani (és nem a garantált bérminimum szerint).
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény a foglalkozásokat a tevékenységek szakmai jellegének megfelelően tartalmazza, az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakképzettség, szakértelem figyelembevételével kialakított csoportosításban.
Ennek alapján a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások a 9-es (9-es számmal kezdődő FEOR-számok) csoportba tartoznak, mint például a takarítók és kisegítők.
Továbbá, az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről, valamint egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza tevékenységenkénti felsorolásban az azok folytatásához előírt szakképésítést, illetve annak megjelölését, ha a tevékenység vagy részfeladatai szakképesítés nélkül is végezhetőek.
Az említett melléklet 89. pontja alapján – például – a vasbeton szerkezetek acélszerelésének elkészítése épület- és szerkezetlakatos végzettség nélkül is végezhető.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján, egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.
Amennyiben e jogszabályok alapján az adott tevékenység szakirányú képesítés, középfogú végzettség nélkül is folytatható, úgy a minimálbér figyelembevételével kell a vállalkozó járulékalapjának törvényi minimumát megállapítani.
