A kérdésben szereplő, egyszemélyes kft., amely nem az áfa hatálya alá tartozik, 2023. évi eredményét osztalékként kifizeti. A kifizetés készpénzben történik és meghaladja a 2 millió forintot. Van bejelentési kötelezettség magánszemély részére készpénzben kifizetett osztalékról a NAV felé?
A kft. egyedüli tulajdonosnak készpénzben kifizetett osztalékra a 2017. évi CL. törvény (Art.) 40. §-ában előírt bejelentési kötelezettség nem vonatkozik. Ugyancsak nem értelmezhető az Art. 114. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás a készpénzben kifizetett osztalékra. Nincs tudomásom olyan jogszabályi rendelkezésről, amely kérdésben vázolt esetben a kft., vagy a tulajdonos terhére bejelentési kötelezettséget írna elő. Ettől függetlenül mindenképpen vizsgálandó, hogy a kft. megszegte-e/megszegi-e az Art. 117. § (2) bekezdésében foglalt szabály, amely szerint a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó (a Kft. ebbe a körbe tartozik) – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, és ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.
Amennyiben az osztalék kifizetés pénzügyi fedezetét képező készpénz nem volt indokolt pénztárban tartani tekintettel a cég tevékenysége által generált készpénz-forgalomra, akkor a kft. jogsértően járt el, s azzal is megsérti a hivatkozott rendelkezést, ha az említett összeget a pénztárba tartja.
Továbbá azt is meg kell vizsgálni, hogy a kft. a pénzkezelési szabályzata alapján ilyen nagyságrendű kifizetést teljesíthet-e a készpénzben. Nincs akadálya a pénzkezelési szabályzat módosításának annak érdekében, hogy a kifizetés a szabályzat alapján teljesíthető legyen, de ettől a cég megsérthette/megsértheti az Art. 117. § (2) bekezdését.
Ha az említett összeg pénztárba való tartása nem tekinthető indokoltnak (a cég készpénzben felmerülő kiadásai elenyészőek), akkor ezt a helyzetet minél előbb meg kell szüntetni, azaz a készpénzt be kell fizetni a céges bankszámlára, s az osztalékot onnan kell elutalni a tulajdonos részére.
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.
