Ellátások elbírálása többes jogviszony esetén

Az alapkérdésre a választ az Ebtv. 62. § (2) bekezdésében és a 63. §-ban találjuk meg.
A csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet
a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
b) egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító
bírálja el. Kifizetőhely esetében az ellátást a kifizetőhely folyósítja, míg az egészségbiztosító által elbírált esetekben a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága a folyósító szerv.

Egyidejűleg fennálló többes biztosítással járó jogviszonyban társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett esetében, a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét is a fentiekben foglaltak szerinti szerv bírálja el.

Kivételt képez a fentiek alól a nagyszülői gyed, mert azt a nagyszülő foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szerve bírálja el.
Szintén a Kormányhivatal, aki elbírálja a 42/E. § szerinti hallgatói vagy diplomás gyed-et a vér szerinti apa kérelme esetében. Ilyenkor, ha a vér szerinti apa a gyermek születése napján biztosított, a munkáltatójának a székhelye szerint, egyéb esetben a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes egészségbiztosító az illetékes. Hallgató vagy diplomás gyed esetében, ha a szülő nő a gyermek születése napján nem biztosított, a szülő nő kérelmét is a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el.

A gyed és az örökbefogadói díj iránti kérelmeket azok esetében, akik egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek, mindig a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szerve bírálja el a kérelmeket. Abban az esteben is ha a foglalkoztató vagy a foglalkoztatók mellett társadalombiztosítási kifizetőhely működik, és abban az esetben is, ha az egyidejűleg fennálló többes jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál (tb. kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató esetében is) áll fenn.
Ennek az a magyarázata, hogy ezen ellátások esetében a folyósítható maximális összeg nem jogviszonyonként kerül megállapításra, hanem valamennyi jogviszonyt összevonva, egy összegben (gyed maximum és öfd maximum) lehet folyósítani.

Passzív ellátások folyósítása

A táppénzen (és a gyermekápolási táppénzen) kívül valamennyi egészségbiztosítási pénzbeli ellátás is folyósítható a biztosítási jogviszony megszűnését követően is, ún. passzív jogon. A biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított ellátások esetében, annak kell az ellátást tovább folyósítania, amely szerv a jogviszony fennállása alatt is folyósította. Tehát, ha tb. kifizetőhely folyósította a gyed-et, és a folyósítás alatt megszűnik a szülő biztosítási jogviszonya, akkor addig kell a tb kifizetőhelynek a gyed-et folyósítania, amíg megkeresés nem érkezik egy másik Tb. kifizetőhelytől, vagy a Kormányhivatal egészségbiztosítási szervétől a gyed tovább folyósítással kapcsolatosan.

A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt is ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett.

Ellentétben a gyed-del, ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a tb. kifizetőhely vagy a kormányhivatal (aki folyósította az ellátást) az ellátás folyósítását megszünteti. A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre.