Ez a tartalom 63 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Romániában leányvállalattal rendelkező cégnek a román munkavállalói mellett szüksége van kellő ismerettel rendelkező, tapasztalt szakemberekre. Romániai foglalkoztatásuk csak félállásban, négy órás munkaviszonyban, a román leányvállalat által foglalkoztatva van tervbe véve. Rendelkeznek főállású magyarországi munkaviszonyból származó munkabér jövedelemmel, vagy egyéni vállalkozóként szerzett jövedelemmel. Mi a legjobb lehetőség, hogy az érintettek Magyarországon maradjanak teljes körű tb-ellátottak?
Kiindulási pont a foglalkoztató személye. Amennyiben a foglalkoztató román cég lenne, akkor az azzal is járhat, hogy az ott dolgozó munkavállalók román adóügyi illetőséggel rendelkezhetnek. Fontos rögzíteni, hogy egy magánszemélynek csak egy adóügyi illetősége lehet, egy második akkor sem, ha ezért fizetne.
Esetünkben a munkavállalók biztosan magyar adóügyi illetőséggel rendelkeznek, ezzel kapcsolatosan pedig a kezdőlépés, hogy a NAV-tól ki kell kérniük az adóügyi illetőségi igazolást, amelyet a román munkáltatónak át is kell adniuk. Ez annyit jelent, hogy a román munkáltatónak az adóügyi illetőség alapján kell eljárnia.
Az adóügyi illetőség meghatározását követően kerül sor az adókötelezettség meghatározására. Amennyiben bizonyítottan román adóügyi illetőségűek lennének munkavállalók, akkor irányadó az 1996. évi XCIX. törvény a Magyar Köztársaság és Románia között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Bukarestben, 1993. szeptember 16-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről.
Az egyezmény magasabb szintű jogszabály, mint az Szja, tehát ezt kell alkalmazni. Az egyezmény több Cikkelyből áll, amely rendelkezik a foglalkoztatás elszámolásáról, tehát esetünkben román adóügyi illetőségűként az érintett cikkely szerint kell eljárni.
Ha a munkavállalók továbbra is magyar adóügyi illetőségűek lennének, akkor a magyar adószabályok szerint kell eljárni, ami annyit jelent, hogy a munkavállalók jövedelemei a külföldről származó jövedelemként lesznek adókötelesek. Mindent egybevetve nagyon körültekintően kell eljárni, mivel az adóügyi illetőség év közben is megfordulhat és akkor az Egyezmény szabályainak alkalmazásával kell eljárni. Fontos még, hogy az adóügyi illetőség változásával a biztosítási jogviszony is változik, azaz a munkavállalók a továbbiakban nem a magyar, hanem a román Tb. szabályok szerint lesznek biztosítottak. Ezen felül valamennyi Magyarországon megszerzett bevételük is Romániában lesz adóköteles, az ottani adójogszabályokhoz igazodóan. Ha lehetséges, akkor célszerű elkerülni az adóügyi illetőség változását.