Katás egyéni vállalkozó 2019. szeptemberétől 2023. január 31-ig működött, majd innentől átalányadózó lett és szüneteltette a vállalkozását, mivel főállású munkaviszonya lett. Ezen év végén megszületett a gyermeke, a csed igényléséhez viszont nincs meg a 365 napos biztosítotti viszonya. A felmerülő kérdéseket elemeztük.
Ilyen esetben a katás időszakot figyelembe sem veszik az eltelt biztosítási jogviszony megállapításánál?
Ha az egyéni vállalkozására vonatkozóan tölti ki az igénylést, akkor az összeg megállapításánál nem fogják figyelembe venni a munkaviszonyt?
Ha az összeg számításánál nem veszik figyelembe a munkaviszonyt, érdemesebb lehet méltányossági kérelmet benyújtani a munkaviszonyra vonatkozóan?
A csecsemőgondozási díj egyik előfeltétele az előzetes biztosítási idő, azaz, hogy az igénylő a gyermek születését megelőző 2 éven belül rendelkezzen 365 nap biztosítási idővel. Sajnos nincs egységes álláspont (beleértve a jogi szabályozást is) arra vonatkozóan, hogy ha a kisadózó egyéni vállalkozó áttér átalányadózásra, akkor a kisadózói biztosítási jogviszonyt megszűnt biztosítási jogviszonyt kezelnék, és ezáltal ennek a megszűnt jogviszonynak az idejét hozzászámítanák a még fennálló jogviszonyokhoz. Ebben a kérdésben – jelen esetben – egy bírósági döntés segítené jogértelmezést.
Mindezek alapján a kérdésére a következő választ adhatjuk.
A csecsemőgondozási díjat több jogviszony esetén jogviszonyonként állapítják meg. Mindegyik jogviszonyban a fenti előfeltételt vizsgálják. A kérdésben leírt esetben csak az egyéni vállalkozói jogviszonyban lehet meg a gyermek születését megelőző 2 éven belül a 365 nap biztosítási idő.
Méltányosságból csecsemőgondozási díjat akkor állapítanak meg, ha a fenti 365 nap biztosítási időből csupán néhány nap hiányzik.
A munkaviszony esetében azonban hónapok hiányoznak ahhoz, hogy az egy év biztosítási idő meglegyen. Méltányossági kérelem esetében erre tekintettel lehetne arra hivatkozni, hogy a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján a kisadózás, mint biztosítási jogviszony megszűnt, így annak idejét hozzá kellene számítani a fennálló munkaviszonyhoz. Ha nincs is bírósági döntés ebben a kérdésben, a méltányossági kérelmet – egy esetleges pozitív döntés reményében – érdemes egy ilyen magyarázatra építeni.
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.
