Ez a tartalom 113 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Amennyiben egy 25 év alatti egyetemista olyan céghez megy szakmai gyakorlatra, amely az Iparkamara nyilvántartásában nem szerepel mint duális képzőhely, hogyan kell eljárni az egyetemista bérszámfejtésével kapcsolatban?
A kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgató nem minősül biztosítottnak, ennek megfelelően nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére sem [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (3) a)].
A hallgatónak a hat hét egybefüggő időtartamot el nem érő szakmai gyakorlat keretén belül végzett munkájára tekintettel a munkáltató nem köteles díjazást fizetni, ugyanakkor természetesen erre a hallgatói munkaszerződésben leírtak alapján lehetősége van.
Ha a szakmai gyakorlat tartama a hat hetet meghaladja, a hallgatónak kötelező fizetni. A díjazás mértékének a mindenkori minimálbér 65%-át el kell érnie. [Felsőoktatási tv. 44. § (3) bekezdés a) pont].
Hallgatónak kifizetett díjazás értékéből a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4.12.1. pontja alapján havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes.
Ha a munkavállaló hallgatói munkaszerződésének megfelelően minimálbérnél többet keres egy hónapban, díjazásának ezt az összeget meghaladó része már nem mentes a személyi jövedelemadó alól.
A fent leírtak alapján, lévén a kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgató nem minősül biztosítottnak, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék és munkaerőpiaci járulék megfizetésére a hallgató nem köteles [Tbj. 18. § (1) bekezdés].
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pont szerint a munkáltató hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalójára tekintettel szociális hozzájárulási adó megfizetésére sem köteles.
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.