Ez a tartalom 281 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A családi járulékkedvezmény a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból igénybe vehető. Mi a teendő a családi járulékkedvezmény érvényesíthetőségével a járulékalapot képező jövedelem több alkalommal történő kifizetése esetén?
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 34. §-a szerint a családi járulékkedvezmény a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból igénybe vehető. Garanciális szabályként továbbra is rögzítve van, hogy a kedvezmény érvényesítése nem érinti a járulékkedvezményt érvényesítő személy társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságát, vagyis annak összege emiatt nem csökkenhet.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – a biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.
A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét. Vannak olyan esetek, amikor egy munkát végző személy nem fizet társadalombiztosítási járulékot, de 10 százalékos nyugdíjjárulékot igen (pl. a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag).
A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi adókedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy
c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy
d) a b) és c) pont szerinti biztosítottak által együttesen
ténylegesen érvényesített családi adókedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.
A családi járulékkedvezményt a jogosultak döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.
A családi járulékkedvezmény érvényesített összegét a biztosított az éves bevallásában feltünteti.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).
A családi járulékkedvezmény havi összegét a tárgyhavi családi (adó)kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti összege és a tárgyhavi adóelőleg-alap különbözetéből kell kiszámítani. A tárgyhavi adóelőleg-alap egy hónapon belüli több kifizetés esetén a kifizetések együttes összege alapján megállapított adóelőleg-alapot jelenti.
A családi járulékkedvezmény kiszámítása során főszabály szerint a kifizetőnek az összes, az adott hónapban történő kifizetés együttes hatását kell figyelembe venni. Ilyenkor az a helyes eljárás, hogy a kifizető az első kifizetést önmagában véve alkalmazza a családi (adó)kedvezményre és a járulékkedvezményre vonatkozó szabályokat.
A másik kifizetéskor pedig a két kifizetés összeszámított összege alapján határozza meg az adóelőleg és járulékfizetési kötelezettséget az adóelőleg nyilatkozat szerinti családi (adó)kedvezmény, járulékkedvezmény összegének alapulvételével, majd az így kapott nettó összeget le kell csökkenti a korábban már kifizetett nettó összeggel és ez a különbözet illeti meg a magánszemélyt.
Amennyiben az adott hónapban már nincs több kifizetés, a havi adóbevallásban (adatszolgáltatásban) szerepeltetendő adóalap és közterhek megegyeznek az összeszámított összeggel és az ezt terhelő közterhekkel. Ha további kifizetés történne, egy új összeszámítás alapján az előbbi eljárást kell tovább alkalmazni.
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.