Egyéni vállalkozó járulékfizetése

A 2019. évi CXXII. törvény alapján, az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni többek között arra az időtartamra, amely alatt gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

Figyelemmel a fenti a szabályra, a következők szerint áll fenn a járulékfizetés:
A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett egyéni vállalkozóként dolgozó személy a 18,5% társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbérből, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél havonta legalább a garantált bérminimumból köteles megfizetni. A fenti járulékfizetési alsó határt arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő vállalkozó például táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alapokból járulékot. Ha a vállalkozó „jövedelmet” vesz fel, akkor fizetnie kell a személyi jövedelemadó előleg alapot képező jövedelem figyelembevételével a társadalombiztosítási járulékot. Ha az egyéni vállalkozónak személyes munkavégzése esetén a nincs havi jövedelme, akkor nem áll fenn társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség.

Hogy mit értünk a vállalkozó személyes munkavégzése alatt, nincs meghatározva. Vannak olyan esetek, amikor az ellenőr úgy ítéli meg, hogy a számla kiállítása is személyes munkavégzés körébe tartozik.

Arra vonatkozóan, hogy az egyéni vállalkozó helyett más látja el a vállalkozói feladatokat, köthető szerződés és ez a szerződés igazolja, hogy az egyéni vállalkozó nem folytat személyesen tevékenységet, és a feladatait helyette ki fogja ellátni. Mindezek alapján javaslom, hogy olyan szerződés kerüljön megkötésre, amely tartalmazza, hogy az egyéni vállalkozó a gyermeknevelési támogatás (gyet) és a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósítása alatt semmilyen személyes tevékenységet nem végez, beleértve a számla kiállítást is. Ezen szerződéssel igazolható, hogy az egyéni vállalkozó helyett a szerződésben foglalt személy folytatja a keresőtevékenységet. Ugyanakkor az is fontos, hogy a gyakorlatban - a szerződésben foglaltakkal megegyezően – valóban ne folytasson az egyéni vállalkozó személyesen vállalkozói tevékenységet.

Amennyiben a fentiek szerint jár el az egyéni vállalkozó, akkor a gyes alatt sem kell legalább a minimális alapok szerint megfizetni a társadalombiztosítási járulékot.