2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján a mezőgazdasági őstermelő akkor lesz biztosított, ha
- az őstermelők családi gazdaságának nem kiskorú tagja;
- nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő személynek, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
- ha egyéb jogcímen – ide nem értve a Tbj. 6. § f) pont és a (2) bekezdés szerint – nem biztosított.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem lesz biztosított az őstermelő, és így társadalombiztosítási járulékot sem fizet, ha többek között munkavállalóként, egyéni vagy társas vállalkozóként, szövetkezet tagjaként, vagy egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyként vagy kisadózóként is biztosított.
Más a helyzet akkor, ha az őstermelő a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont és a (2) bekezdés szerinti tevékenységet folytatja, vagyis az őstermelő további keresőtevékenysége például megbízási-, vagy vállalkozási szerződésen alapul, vagy az őstermelő alapítvány, egyesület, lakásszövetkezet, társasház közösség tisztségviselőjeként is tevékenykedik. A Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja és a (2) bekezdése szerinti tevékenységeknél a biztosítási jogviszony többek között attól függ, hogy a járulékalapot képező jövedelem eléri, vagy meghaladja havi szinten a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Azaz ezen keresőtevékenységeknél a biztosítási jogviszony nem mindig jön létre, így ezen többes jogviszonyban maga az őstermelői tevékenység lesz az ún. „biztos” jogviszony.
Ennek következménye az, hogy ha például az őstermelő egyidejűleg megbízásban is dolgozik, és a havi megbízási díja bruttó 80 000 forint, akkor annak ellenére, hogy a megbízásban biztosított lesz, őstermelőként is biztosítottá válik.
Biztosított őstermelők társadalombiztosítási járulékfizetése
A biztosított őstermelők társadalombiztosítási járulékfizetése függ az előző évi bevétel mértékétől, továbbá függ attól, hogy az őstermelő kezdő mezőgazdasági őstermelőnek minősül-e.
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának (azaz idén 213 440 Ft) megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.
Megjegyzés: Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek, azaz tárgyévben kezdi el a mezőgazdasági tevékenység folytatását.
Ha azonban a biztosított mezőgazdasági őstermelő nem minősül kezdő őstermelőnek, illetve a tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, akkor az őstermelői tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet. A mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.
Nem kell a fentiek szerint megfizetni a társadalombiztosítási járulékot arra az időtartamra, amely alatt az őstermelő – többek között –:
- táppénzben, baleseti táppénzben;
- csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
- csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;
- gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;
- önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
- fogvatartott.
Amennyiben a felsorolt körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, akkor a járulékfizetés alsó határának kiszámításánál egy-egy naptári napra a fentiekben ismertetett alapok harmincad részével kell számolni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az őstermelő biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
Az őstermelő a járulékot negyedévente állapítja meg, illetve fizeti meg. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a biztosított őstermelőnek lehetősége van arra, hogy választása szerint a fenti ún. minimális alapnál magasabb alap után fizesse a járulékot, a magasabb tb ellátás igénybevétele kapcsán.
dr. Radics Zsuzsanna (2023-02-15)
Friss változások érintik a mezőgazdasági őstermelőket a jogszabályok terén. Kiegészítő tevékenységet folytató személy: a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. Továbbá ezen személy nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek. A kiegészítő tevékenységet folytató személy fogalma tovább bővült, magában foglalva az özvegyi nyugdíjban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött mezőgazdasági őstermelőket is. Az új rendelkezések 2024. január 1-jétől lépnek hatályba. Ne maradjon le a legfrissebb adó- és tb-információkról! Iratkozzon fel most a Menedzser Praxis ingyenes Adó és Tb Különszámára, hogy mindig az elsők között értesüljön a legfontosabb változásokról és szakértői tippekről. Kattintson az alábbi linkre, és tartsa naprakészen tudását, hogy elkerülje az adózásával kapcsolatos megizzasztó kihívásokat: Feliratkozás most!
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
