Egy mezőgazdasági őstermelőnek van egy napi 3-4 órás (heti 15, vagy 20 órás) munkaviszonya. Jelenti-e mindez azt, hogy így már nem lesz biztosított, mint mezőgazdasági őstermelő, és ebből kifolyólag nem kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie maga után?
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján őstermelői tevékenység esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha az alábbi feltételek megvalósulnak:
Első feltétel az életkorhoz kötődik. Erre tekintettel nem lesz biztosított az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja, továbbá az a személy, aki őstermelői tevékenységet saját jogú nyugdíjasként vagy öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatja.
Ha a fenti feltételek fennállnak, akkor ez még nem eredményezi azonnal a biztosítási jogviszony létrejöttét. Vizsgálni kell azt is, hogy az őstermelőnek van-e más biztosítási jogviszonya az őstermelés mellett, és ha van, akkor milyen biztosítási jogviszony áll fenn. Az őstermelő egyéb keresőtevékenységét vizsgálva megállapítható, hogy nem lesz biztosított az őstermelő, ha többek között munkavállalóként, egyéni vagy társas vállalkozóként, szövetkezet tagjaként, vagy egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyként is biztosított.
Azaz, valóban: ha a mezőgazdasági őstermelőnek van egy napi 3-4 órás (heti 15, vagy 20 órás) munkaviszonya, akkor már nem lesz biztosított, mint mezőgazdasági őstermelő, így nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni.
Az őstermelő szociális hozzájárulási adófizetésénél el kell különíteni a biztosított őstermelőt, és a nem biztosított őstermelőt. A nem biztosított őstermelő saját maga után évente terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, azzal, hogy szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett
az éves minimálbér felét az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő,
az éves minimálbér ötszörösét az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.
