A rehabilitációs járadék (2009-ben megállapított) mellett egyéni vállalkozást indító magánszemély vállalkozhat-e kiegészítő tevékenységűként, vagy mindenképp meg kell fizetnie a minimálbér/garantált bérminimum utáni járulékokat? Ha igen, igénybe vehet személyi és szocho kedvezményt?
Kiegészítő tevékenységű vállalkozó az, aki a vállalkozást saját jogú nyugdíjas személyként, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő személyként, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte folytatja.
A rehabilitációs járadék nem tartozik a fenti ellátások egyikébe sem, mindezek alapján a rehabilitációs járadékban részesülő nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak.
Ha rehabilitációs járadékban részesülő egyéni vállalkozóként dolgozik, akkor legalább a minimális alapokból (minimálbérből/garantált bérminimumból) meg kell fizetnie a tb közterheket.
Kedvezmények:
A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [Szja tv. 29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. Súlyosan fogyatékos magánszemély az, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
Amennyiben jogosult rá, akkor a megváltozott munkaképességű személyek kedvezményét érvényesítheti a szociális hozzájárulási adónál. Szociális hozzájárulási adóból a minimálbér kétszereséig jogosult kedvezményre az a vállalkozó, akinek
az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.
