Tegyük fel, hogy egy – legalább 2022. január 1. óta, tehát több mint 45 napja munkaviszonyban álló személy jogviszonya 2022. március 31-én megszűnik. Most 2022. április 1. van. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bekezdése szerint a biztosítási jogviszony megszűnését követően az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság
- 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,
- ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,
- 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.
Ennek alapján az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság május 15-ig fennáll, május 16-án lejár a 45 nap. Azonban a (volt) munkavállaló egy olyan megbízási jogviszonyt létesít egy egyéni vállalkozóval, miszerint 2022. április 1-jétől részére heti három alkalommal köteles munkát végezni (gyógytornához kapcsolódó oktatási, képzési szakterületen).
Hogy alakul a megbízott egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága 2022. május 16. napjától? Ahhoz, hogy ezt eldönthessük, pontosan tudnunk kell, hogy a megbízott mikor minősül biztosítottnak.
A megbízott bejelentésének csapdái és veszélyei
Biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.
Amennyiben a tárgyalt munkavégzés nem tart egy teljes naptári hónapon át, akkor a biztosítási kötelezettség meghatározása szempontjából egy-egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell alapul venni. Járulékalapot képező jövedelem ez esetben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál kell figyelembe venni. Ha ez az összeg a biztosításhoz szükséges mértéket nem éri el, akkor biztosítási kötelezettség híján nincs járulékfizetési kötelezettség.
A minimálbér összege 2022-ben havi 200.000 forint. Ennek 30 százaléka 60.000 forint. Ennek harmincad része 2.000 forint. Fontos, hogy nem a havi 60.000 vagy nem a napi 2.000 forintot kell figyelembe venni!
A megbízásnál fő szabály szerint van egy 10 százalékos költséghányad (de lehetne választani tételes költségelszámolást is). Mondjuk, ha a megbízási díj bruttó 2.250 forint naptári napokra, ennek 90 százaléka = 2.025 forint. Ez ugye több, mint a 2.000 forint. Ezzel pedig a biztosítás már fennáll, tehát a megbízási díjból a 15 százalékos szja mellett a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot is le kell vonni.
A heti 3 napra szóló megbízás egy hónapban kb. 13 nap. 13 x 2.250 = 29.250 forint. Abban az esetben, ha például májusban a munkavégzés konkrét napja: 16 (hétfő) →18 (szerda) →20 (péntek). Ilyen esetben a biztosítási jogviszony megszűnik 16-án, a jogosultság viszont 1 nappal meghosszabbodik. Ez jó, mert 17-én a jogosultság még fennáll. 18-án megint van biztosítási jogviszony, és így tovább. De a jogviszony 20-án ismét megszűnik, az 1 napi meghosszabbodás után május 21-én még jók vagyunk, de 22 vasárnapra a magánszemélynek már egészségügyi szolgáltatási járulékot kellene fizetnie.
Annak a belföldinek minősülő magyar állampolgárnak, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie az adóhatóságon keresztül az Egészségbiztosítási Alapba. Ennek összege jelenleg havi 8.400 forint, naptári napokra 280 forint. No, ezt a 280 forintot kellene fizetnie a magánszemély megbízottnak 2022. május 22. napjára. És mindig lesz így olyan nap, amelyre a fizetési kötelezettség fennáll.
Ez a megoldás egyébként a munkát adó (megbízó) egyéni vállalkozó számára is igen bonyodalmas lenne.
Nem érdemes meghatározott naptári napokra szerződni, a biztosítottat állandóan ki- be kellene jelentgetni az adóhatóságnál az adózás rendjéről szóló 2017. CL. törvény 1. számú melléklete szerint.
Az erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a munkáltató (a kifizető) az adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti
- az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét,
- biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését,
- a biztosítás szünetelésének időtartamát,
- a heti munkaidejét,
- a FEOR-számát és a TAJ számát.
A bejelentést
- a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt,
- a jogviszony megszűnését 8 napon belül kell teljesíteni.
A jogviszony keletkezése első napja és megszűnését követő 8 nap miatt az adóhatóságot is az „őrületbe kergetnénk”, kétnaponta jönnek a bejelentések, 8 naponta meg a kijelentések.
Álláspontunk szerint ebben az esetben egyszerűbb lenne határozatlan idejű havi megbízási díjban kiegyezni.
Például havi 67 000 forint bruttó megbízási díj 90 százaléka = 60 300 forint, ami eléri a biztosítási értékhatárt (a 60 000 forintot).
dr. Futó Gábor (2022-07-10)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
