Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén

A keresőképtelenségről kiállításra kerülő orvosi igazoláson az állományban tartó kezelőorvos a munkakört is megjelöli. 

Például valaki az egyik munkáltatónál elektronikus adatrögzítői munkakörben dolgozik. Van egy mási munkahelye is, call center (telefonos ügyfélszolgáltatás) tevékenységet lát el. A biztosított kezelőorvos laryngitis-t (hangszálgyulladás) állapított meg a betegnél és ezt kezeli. Az utóbbi esetben az orvos a beteget keresőképtelen állományba veszi és e betegségről táppénzre jogosító igazolást ad ki. Az adatrögzítői munkakört az orvos szerint a biztosított el tudja látni, erre nézve nem állít ki keresőképtelenségi igazolást, ebben a munkakörben tehát táppénz nem jár.

Megjegyezzük még, hogy a keresőképtelenség 

• a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolható, valamint 
• orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget,
• kivételesen indokolt esetben, orvosszakértői szerv által, a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolható.

A keresőképtelenség visszamenőleges igazolásával kapcsolatban gyorsan megjegyezzük azt is, hogy amennyiben valaki ellátta a munkáját, lehet ugyan orvosilag keresőképtelen, de jogilag nem. A táppénz a kieső kereset pótlását szolgálja, akit keresetveszteség nem ért, annak táppénz nem jár. Amennyiben valaki a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után nem jár táppénz.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén nem csak a keresőképtelenséget, hanem a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetve összegét is külön-külön kell megállapítani mindegyik jogviszonyban. 

Ezt a szabályt arra az esetre is alkalmazni kell, ha netán a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át jár. A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincsen.