Egy cég a tavalyi évben munkaerőpiacra lépő munkavállalót foglalkoztatott, de a nevezett munkavállalónak a tavalyi év folyamán megszűnt a munkaviszonya, ezután más foglalkoztató foglalkoztatta, majd ismét az első cégéhez került munkaviszonyba. A kérdés, hogy az említett cég a szociális hozzájárulási adó kedvezményt igénybe veheti-e utána?
A munkavállalót foglalkoztató cég érvelése szerint a 2018. évi LII. tv. 11. § (4) bekezdés értelmében, ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt. A kedvezmény érvényesítési időszaka 2023-ban jár le, így a cég jogosult igénybe venni a kedvezményt.
A szabályok értelmében a munkaerőpiacra lépő az a munkavállaló, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal.
Irányadó a 318/2021. (VI. 9.) Kormányrendelet 5. § (3) bekezdése, melynek értelmében 2021. június 10. óta létrejött munkaviszonyok esetében ez a kör bővül azokkal, akiknek a foglalkoztatás kezdő hónapja előtti fél évben (183 nap) volt legfeljebb három hónap (92 nap) munkaviszonya, illetve egyéni, társas vállalkozói jogviszonya.
A biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba
a csecsemőgondozási díj,
örökbefogadói díj,
a gyermekgondozási díj (gyed),
a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, továbbá
a közfoglalkoztatási részvétel időtartamát nem kell beszámítani.
A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének számít, ha az anyasági ellátásban részesült vagy részesülő természetes személy korábbi kifizetőjénél ismételten munkába áll.
A kedvezmények érvényesítésének ideje az érvényesítési időszak. Ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, akkor is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos.
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.
