Adományozás egyházak részére

További felmerülő kérdés, hogy kell-e számlát kiállítani az átadáskor, és jól gondoljuk-e, hogy áfát nem kell felszámítani? Ha az egyháznak van közhasznú alapítványa, és az igazolást ő adja, a bekerülési érték 20%-val csökkenthetjük az adóalapot?

A kérdésben leírtak alapján a készlet beszerzése nem az ingyenes átadás céljából valósult meg, hanem áfa levonására jogosító értékesítés érdekében. A továbbiakban ebből indulunk ki.
Amennyiben a készlet átadása az Áfa tv. 259. § 9/A. pontja alapján közcélú adománynak minősül, akkor ennek következményeit kell számba vennünk.

Az Áfa tv. 11. § (3) bekezdés a) pontja alapján a készlet átadása után nem keletkezik fizetendő áfa, így nincs számlázási kötelezettség sem. Természetesen a számviteli elszámolás érdekében az átadásról számviteli bizonylatot kell készíteni.
Az Áfa tv. 153/D. § (1) bekezdés b) pontja alapján a közcélú adományként való átadás a beszerzéshez kapcsolódó levont áfa levonhatóságát utólag nem befolyásolja, így az elszámolt levonható áfát nem kell korrigálni.
Adomány: Az ingyenes juttatások körében megkülönböztetünk adománynak minősülő és adománynak nem minősülő támogatásokat, amelyekhez eltérő szabályok kapcsolódnak. A Tao törvény 4. § 1/a. pontja értelmében adománynak minősül

• a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására;
• az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására;
• a közérdekű kötelezettségvállalás céljára.

Közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének támogatása lehetséges az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) melynek értelmében a törvény alkalmazásában adomány a civil szervezetnek létesítő okiratban rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás (Civil törvény 2. § 1. pont). Civil szervezetnek minősül, ezáltal adomány adható a Civil tv. 2. § 6. pontja alapján a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület részére (a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével), továbbá az alapítvány számára (kivéve a közalapítványt, illetve a pártalapítványt).

Az adózás előtti eredményt csökkenti a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, a civil törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

• 20 százaléka tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet;
• 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap;
• 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

Amennyiben a nevezett alapítvány közhasznú szervezetnek minősül, valamint a törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására adott juttatás adománynak minősül, akkor a Tao törvény 3. számú melléklet B) rész 17. pont szerinti igazolás birtokában vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség lesz a támogatónál.

Ha viszont a támogatás nem tekinthető adománynak, illetve nincs külön nevesítve az elismert költségek között akkor a támogatónak a Tao törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja szerint növelnie kell a juttatással az adózás előtti eredményét.