Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle

Ez a tartalom 21 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal!

« Vissza

Versenytilalmi pótlék járulékkötelezettsége

A felmerülő kérdés alapján új munkavállaló havonta 125 ezer forint versenytilalmi pótlékot kap szerződése szerint. Járulékalapot képező jövedelemnek számít-e ez az összeg, vonni kell-e belőle a 18,5% tbj-t? Valamint: képezheti-e távolléti díj és betegszabadság alapját?

A Kúria 7/2015. számú elvi határozata alapján a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett juttatás nem minősül munkabérnek.

Az adóhivatal 2018-ban kiadott tájékoztatása alapján: „Kúria hivatkozott álláspontja a régi Mt. szabályain alapul, ezért a hatályos jogszabályi környezet alkalmazása során nem vehető figyelembe, illetve a járulékfizetési kötelezettség megállapítása során annak nincs relevanciája, hogy egy juttatás munkajogi szempontból munkabérnek minősül-e vagy sem. Fentiekre tekintettel a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett ellenérték a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §-a szerint munkaviszonyból származó jövedelemként adózik, ha ezt a munkaviszony fennállása során, a munkabérrel együtt kapja a magánszemély. 
A Tbj. 4. § k) pontja alapján az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem járulékalapot képez. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezet 455. § (1) bekezdése értelmében pedig az említett díjazás után a kifizető 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezettet. A jogviszony megszűnését követően teljesített kifizetés egyéb jövedelemként viseli az adóterhet, ennek sorában az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget.”

Társadalombiztosítási járulék: Azaz, a kérdésben szereplő, munkaviszony alatt folyósított versenytilalmi megállapodás társadalombiztosítási járulékalapot képez.

Távolléti díj, betegszabadság: Az Mt. alapján a távolléti díjat

Álláspontunk szerint a fenti távolléti díjba a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett díj nem tartozik bele. A távolléti díj 70 százaléka a betegszabadság. Ha a távolléti díjba nem számít be a versenytilalmi megállapodás, akkor annak nem része a betegszabadság sem.

dr. Radics Zsuzsanna (2022-03-22)

Magyarországon 2024. január 1-jétől életbe lépett az új adó- és társadalombiztosítási szabályozás, mely jelentős hatást gyakorol a társadalombiztosítási rendszer különböző területeire. Az intézkedések érintik a kiegészítő tevékenységeket, az átlagkeresetek számítását, az adózási szabályokat, valamint más területeket

Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset: Bevezetésre kerül a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalma, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal publikál. A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset kiemelten fontos lesz a járulékalap meghatározásánál a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

Adó-TB változások 2023-2024: Az adóköteles jövedelem meghatározásánál figyelembe veszik a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet. A harmadik ország állampolgárainak járulékalapjának meghatározásánál változások lépnek életbe, és a szociális hozzájárulási adó is érintett lesz.

Kifizetőtől származó egyéb jövedelem: A kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a kifizetőnek kötelessége havonta megállapítani és kifizetni a szociális hozzájárulási adót.

Ne maradjon le az aktuális tudásról! Iratkozzon fel most a Menedzser Praxis ingyenes Adó és Tb Különszámára, amelyet már több mint 10 ezren töltöttek le. Az Ön számára is hozzáférhetőek a legfrissebb információk az adó- és társadalombiztosítási változásokról. Kattintson most, és legyen részese azoknak, akik elsőként értesülnek a legfontosabb fejleményekről!

Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben