A kérdést tovább árnyalhatja, hogy a gyes mellett dolgozó kismamáknak csak a tényleges vállalkozói kivét után kell adózni, vagyis havi járulékok nincsenek. De mivel a kismama az átalányadózást választotta (mellékállás), neki a havi átalány összege után meg kell fizetni minden járulékot. Emellett: amennyiben a gyes után gyet ellátást igényel akkor ő főfoglalkozású egyéni vállalkozónak fog-e minősülni? És ha igen, akkor vonatkozik-e rá a kedvezményes járulékfizetés (tehát, hogy nem kell megfizetni a minimálbér, illetve a garantált bérminimum után, csak a tényleges vállalkozói kivét után)?
Lehetséges válaszok a felvetődő kérdésekre
A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett egyéni vállalkozóként dolgozó szülő a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési alsó határ (ún. minimális alap) szerint köteles társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót fizetni arra az időtartamra is, amíg gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt a vállalkozó a tevékenységét személyesen folytatja. Azaz a 15% személyi jövedelemadó előlegen túl a vállalkozó és a vállalkozás köteles a járulékot és a szociális hozzájárulási adót az alábbiak szerint megfizetni:
- 18,5% társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbérből, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimumból,
- és a vállalkozásnak a 15,5% szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum 112,5 százaléka után.
A fenti járulék-, szociális hozzájárulási alap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő vállalkozó például táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt az egyéni vállalkozó az alábbiak szerint fizeti a tb közterheket:
- 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet a vállalkozásában szerzett jövedelméből/kivétből. Vagyis a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alapokból járulékot. Ha a vállalkozó „jövedelmet” vesz fel, akkor fizetnie kell a személyi jövedelemadó előlegen túl a járulékot, azonban, ha nincs havi jövedelme (kivétje), akkor nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség.
Hasonlóan alakul a vállalkozás által fizetendő közteher is. Az egyéni vállalkozó jövedelme (kivétje) után fizeti meg a 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt.
dr. Radics Zsuzsanna (2021-03-02)
Az adómentesség határai és az adókötelezettségek mértéke szoros összefüggésben állnak a minimálbér és a garantált bérminimum változásaival. Az adózási változásokra való felkészülés érdekében az egyéni vállalkozóknak naprakésznek kell lenniük az aktuális adószabályokról és azok hatásairól. A részletes tájékozódás és az adózási szakértők támogatása segíthet az adózási kötelezettségek pontos felmérésében és az optimális adózási stratégia kialakításában. Szeretné megérteni az átalányadózás legújabb változásait és azok hatásait az egyéni vállalkozókra? Kattintson ide, és töltse le ingyenesen a Menedzser Praxis Átalányadószám 2024 Különszámát!
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
