A Bt. beltagja, ha csak tag, azaz semmilyen jogviszonyban nincs a Bt.-vel, beleértve, hogy ügyvezetést sem lát el, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, így közterheket sem kell fizetni.
A nagykorú, nem kisadózó, és nem nyugdíjas vállalkozónál, ha személyesen tevékenykedik a Bt.-ben, vagy ügyvezetést lát el – akár munkaviszonyban, akár megbízási alapján társas vállalkozói jogviszonyban – nem kell a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti minimális alapok szerint fizetni a tb közterheket (azaz a járulékot és a szociális hozzájárulási adót), ha a vállalkozó köznevelési intézményben, vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Ebben az esetben – amíg a nappali tagozaton fennáll a tanulói-, hallgatói jogviszony – a tb közterheket az alábbiak szerint kell megfizetni: 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó alapja a tényleges jövedelem, illetve a személyes közreműködés alapján fizetett jövedelem.
Ez a keresőtevékenység nem jár hátrányos megkülönböztetéssel az egészségbiztosításra, tanulmányi ösztöndíjra vonatkozóan. Családi pótlék összegénél lehet jelentősége a fenti jogviszonyból származó jövedelemnek.
Ugyan családi pótlék már nem jár a felsőoktatásban tanuló kapcsán, de a gyermekszámba beszámít az a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező hallgató, aki felsőoktatási intézményben első felsőoktatási szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben vesz részt. (Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.)
A kollégiumi elhelyezés feltételeiről az adott felsőoktatási intézmény tud tájékoztatást adni.
dr. Radics Zsuzsanna (2021-08-10)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
