Ez a tartalom 913 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Számos kérdés merülhet fel abban az esetben, ha havibéres üzemi dolgozók a heti 40 óra munkaidejüket, a vezetőség döntése alapján, 4 nap alatt dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig napi 10 órában, míg a péntek pihenőnap. Nézzük sorba a válaszokat!
Havibéres üzemi dolgozók a heti 40 óra munkaidejüket a vezetőség döntése alapján 4 nap alatt dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig napi 10 óra, a péntek pihenőnap. Hogyan kell a szabadságokat elszámolni? Hogyan kell a fizetett ünnepnapokat elszámolni, ha az hétfőre esik (pl. húsvét hétfő vagy pünkösd), illetve akkor, ha péntekre esik pl. idén augusztus 20.?
További kérdésként merülhet fel, hogy az említett, pénteki napra jár-e a dolgozóknak „pluszpénz”, mivel ők arra a hétre már ledolgozták a 40 órájukat? A havibéres munkavállalók esetén hogyan tudjuk megoldani a fenti problémákat, illetve: hogyan kell szabályosan számfejteni ezeknek az embereknek a munkabért?
A Mt. 148. § alapján a szabadság idejére járó bért a szabadság időtartamára járó távolléti díj meghatározásával kell számfejteni.
A vállalkozás a kérdéses körben egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaz, erre az esetre a Munka törvénykönyve több helyen eltérő szabályozást tartalmaz.
A 124. § (3) bekezdés egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a (2) bekezdéstől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A (4) bekezdés szerint a szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. A törvény 124. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak alkalmazása) esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
A (3) és (4) bekezdés értelmében a szabadság kiadása kétféle módon történhet, a lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani azzal, hogy választását a naptári év során nem változtathatja meg.
Az egyik lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ilyen esetben minden szabadságnapot a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni.
A másik lehetősége a munkáltatónak az órákban történő elszámolás: Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Ilyenkor 1 munkanap szabadság a munkavállaló napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg.
Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék jár, munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg a dolgozót. (Mt. 140. §)
A vonatkozó főbb jogszabályhelyek:
- egyenlőtlen munkaidő-beosztás: Mt. 97. § (3) bek.
- szabadság kiadása: 124. §
- kiesett munkaidőre járó díjazás: 146. §
- távolléti díj: 148. §
- vasárnapi bérpótlék: 140. §
- munkaszüneti napok: 102. § (1) bek.
A vendéglátás (cukrászda) tekinthető-e rendeltetése folytán ezen a napon is működő vállalkozásnak? Ha igen akkor a vasárnapi munkavégzés bérpótléka nem jár a dolgozónak?
A 2012. évi I. törvény (Mt.) 140. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető,
101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő
i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
Tekintettel arra, hogy a cukrászda a kereskedelmi törvény hatály alá tartozó munkáltató, a vasárnapi munkavégzés esetén 50% vasárnapi pótlék illeti meg a munkavállalót.
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.