A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére nyújtható pénzbeli ellátás. A támogatás célja, hogy anyagi segítséggel hozzájáruljon a súlyosan fogyatékos állapotból adódó kiadások mérsékléséhez.
A fogyatékossági támogatás 18 éves kortól állapítható meg, így a kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a 18. életévét betölti. A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa (bentlakásos szociális intézményben élő esetén az intézmény orvosa) által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt.
Az orvosi beutalóban a háziorvos a következőkről ad számot:
- a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e;
- nyilatkozik, hogy ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni;
- véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez.
Megjegyzés: Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos az, aki gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.
Ez utóbbiak kapcsán tekintsük át, hogy mit is foglal magába az önálló életvitel, és önkiszolgáló képesség!
Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki
- a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
- a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben nem tud tájékozódni, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.
Az önkiszolgálási képessége ugyanakkor annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes
- étkezni vagy
- tisztálkodni, vagy
- öltözködni, vagy
- illemhelyet használni, vagy
- lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.
Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas önkiszolgálási képesség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállása, vagy a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége kapcsán a szakkérdésének vizsgálatára, akkor a kormányhivatal a kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be, vagy személyes vizsgálatot végez. Ez esetben megint fontos szerepe van a háziorvosnak, ugyanis, ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a kormányhivatal a vizsgálatot – a háziorvos javaslatától függően – a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy a kormányhivatal székhelyén, telephelyén végzi el. Cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy személyes vizsgálata a kérésére csak a törvényes képviselője jelenlétében folytatható le.
A fogyatékossági támogatás mértéke
A fogyatékossági támogatás kétféle összegben állapítható meg:
a) 24 141 forint, ha az igénylő látási, hallási, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, vagy kromoszóma-rendellenességgel élő személy;
b) 29 713 forint, ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos, autista, vagy kromoszóma rendellenességgel élő személy, akkor, ha az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik.
Megjegyzés: A fenti támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
Ha a vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra tart igényt, őt a fogyatékossági támogatás a vakok személyi járadékának megszüntetését követően
1.) 24 141 forint szerinti összegben illeti meg, ha önkiszolgálási képességének vizsgálatát nem kéri;
2.) 29 713 forint szerinti összegben illeti meg, ha önkiszolgálási képességének hiányát megállapítják.
Megjegyzés: A vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a vakok személyi járadékára való jogosultságáról lemond.
A vakok személyi járadékában részesült személy esetén a támogatás megállapításakor a háziorvosnak is jelentős szerep jut. Az 1.) pontban foglalt esetben a támogatás iránti kérelemhez a háziorvos által kiállított orvosi beutalót, valamint orvosi dokumentációt mellékelni nem kell. A kormányhivatal ez esetben szakkérdés vizsgálata nélkül állapítja meg a kérelmező támogatásra való jogosultságát.
Míg a 2.) pontban foglalt esetben a kérelemhez – a természetes személyazonosító adatok igazolására szolgáló irat másolatán túl – kizárólag a háziorvos által kiállított orvosi beutalót kell mellékelni. A kormányhivatal ez esetben a kérelmező önkiszolgálási képességét szakkérdésként vizsgálja. Erre tekintettel az orvosi beutalóban a háziorvos
- feltünteti a kérelmező látási képességének a mértékét,
- véleményt ad a kérelmező önkiszolgálási képességének minősítéséhez,
- nyilatkozik arról, hogy ha az önkiszolgálási képesség megállapításához a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.
Ha a 2.) esetben a rendelkezésre álló orvosi beutaló nem alkalmas az önkiszolgálási képesség minősítésére, és a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a kormányhivatal a vizsgálatot a háziorvosi beutalóban javasolt helyen végzi el.
dr. Radics Zsuzsanna (2021-05-03)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
