2021. április 1-jei hatállyal módosul az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja, melynek eredményeként a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatásoknak csak egy szűk esetköre esetében maradhat továbbra is alkalmazandó a fordított áfa. Ezt részletezi az 1/2021 (III.2.) PM határozat.
Az Áfa tv. 2021. április 1-jétől hatályos 142. § (1) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az a) pont szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.
A módosítás eredményeként azok a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások maradnak a fordított áfa hatálya alatt, amelyek
- az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítéshez (építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása), vagy
- ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányuló építési szerelési és egyéb szerelési munkákhoz
kapcsolódnak.
A fordított adózás ezekben az esetekben is csak akkor alkalmazandó, ha teljesülnek a fordított adóztatás egyéb feltételei is, azaz az érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany, ugyanakkor egyiküknek sincs olyan jogállása, amely alapján az adó fizetése ne lenne tőle követelhető.
A fentiekre tekintettel a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások túlnyomó többsége esetében megszűnik a fordított áfa, vagyis nem a szolgáltatás igénybevevője, hanem az ügyletet teljesítő adóalany lesz köteles megfizetni (és áthárítani) az áfát.
A módosítás arról is rendelkezett, ha egy szolgáltatásnyújtás a jogszabályi rendelkezések 2021. április 1-jétől hatályos szövege szerint már nem tartozik a fordított áfa hatálya alá, akkor a következők az irányadóak: Az áfa szabályok értelmezése során az az irányadó, hogy az ügylet tényállásszerű megvalósulása, vagyis a teljesítés eredményez adófizetési kötelezettséget, amely adófizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik.
Látható, hogy a teljesítési időpont alapvető jelentőséggel bír az ügyletek minősítése során, így meg kell vizsgálni, hogy az adott ügylet teljesítési időpontja a módosítás hatályba lépésének napját megelőzi-e vagy sem.
Ez dönti el, hogy a fordított vagy egyenes adózás szabályai az irányadóak.
Ugyanígy szükséges eljárni abban az esetben is, ha az adott szolgáltatásnyújtás során a felek időszakos elszámolásban állapodtak meg. Ha az ügylet teljesítési időpontja a hatályba lépés napját megelőzi, akkor a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni. Ha egy adott időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontja 2021. április 1-jét megelőző időpont, a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni még abban az esetben is, ha az adott időszak áthúzódik a hatályba lépés napján, és akkor is, ha az egész időszak a hatályba lépés napját követi. Ezekben a fordított adózású esetekben változatlanul irányadó, hogy az ügyletet teljesítő adóalany olyan számla kibocsátásáról köteles gondoskodni, amelyben áthárított adó, illetve százalékérték nem szerepel, és a számlán fel kell tüntetnie a „fordított adózás” kifejezést, a szolgáltatást igénybe vevő adóalany adófizetési kötelezettsége pedig az Áfa tv. 60. §-ában foglalt szabályok alapján meghatározott időpontban keletkezik.
Ha az ügylet teljesítési időpontja a hatályba lépés napja, vagy azt követő időpont, akkor az egyenes adózás szabályai alkalmazandóak. Az adófizetési kötelezettséget az ügyletet teljesítő fél teljesíti. Ha egy adott időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontja a hatályba lépés napja vagy azt követi, akkor abban az esetben is az egyenes adózás szabályai irányadóak, ha pl. a teljes időszak megelőzi a hatályba lépés napját. Abban az esetben, ha az időszak a hatályba lépés napján áthúzódik április 1-je utánra, az adott időszakot nem kell megosztani, és részben fordított áfás, részben egyenes áfás ügyletként kezelni, hanem attól függően, hogy az adott ügylet teljesítési időpontja a hatályba lépés napját megelőzi-e vagy sem, az ügylet egészét fordított adózású vagy egyenes adózású ügyletként kell kezelni.
dr. Veress Júlia (2021-03-17)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
