KI MINŐSÜL VESZÉLYEZTETETT ÁGAZATBA TARTOZÓ VÁLLALKOZÁSNAK?
Veszélyeztetett ágazatba tartozó vállalkozásnak minősül a költségvetési szerveknek minősülő kifizető kivételével:
2020. március 24. napjától:
a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14),
k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60),
2020. március 27. napjától:
l) utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
m) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04),
E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenység végzője megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
n) belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30),
2020. április 11. napjától:
o) növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),
E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet 2. § 2. pontjában foglaltaknak. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményt a dísznövénytermesztő, vagyis a dísznövénytermesztést forgalomba hozatal céljából végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezet érvényesítheti.
p) egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenységet végző adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott.
q) egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),
E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenységet végző adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott.
r) dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
s) dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),
E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenységet végző a felsorolt tevékenységek közül kizárólag dísznövény kiskereskedelemmel foglalkozik.
t) vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),
E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 50. § (2) bekezdés f) pontjának. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményt a hivatásos vadász természetes személy érvényesítheti, feltéve, hogy a vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar Vadászkamara hivatásos vadászként nyilvántartásba vette.
u) desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),
E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha az általa gyártott ital a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet 6. vagy 9. pontja szerinti szeszes ital. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény abban az esetben érvényesíthető, ha a vállalkozás által gyártott ital törkölypárlat, törköly, illetve gyümölcspárlat.
v) szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
w) sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05),
E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a gyártó megfelel a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 17. pontjában foglaltaknak. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményt a kisüzemi sörfőzde érvényesítheti. Ilyennek minősül az évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár.
x) szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21)
tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozás.
Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak a rendelet hatálybalépését, azaz 2020. március 24. napját megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.
A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben meghatározott tényleges főtevékenység nem szükségszerűen esik egybe azzal a tevékenységgel, ami a NAV törzsadataiban főtevékenységként szerepel, tehát a kedvezmények érvényesíthetősége szempontjából a Korm. rendeletben meghatározott főtevékenység releváns.
Az adóhatósági tájékoztató szerint egy vállalkozásnak egyetlen tényleges főtevékenysége lehet, ez pedig az a vállalkozási tevékenység, amelyből az adózónak a legtöbb bevétele származik. Ez a tevékenység akkor minősül tényleges főtevékenységnek, ha az abból származó bevétel eléri az összes bevétel 30 százalékát.
A mentesség alkalmazhatóságát úgy lehet megállapítani, hogy
1. elsődlegesen összesíteni kell a vállalkozási bevételeket,
2. meg kell állapítani, hogy melyik vállalkozási tevékenységhez köthető a legnagyobb összegű bevétel, és
3. ha e tevékenység a kedvezményezett tevékenységek körébe esik, akkor meg kell állapítani az adott vállalkozási tevékenységből származó bevételnek az összes bevételhez viszonyított arányát,
4. ha a megállapított arány a 30 százalékot meghaladja, akkor a mentességek alkalmazására van lehetőség.
Összefoglalva: egy vállalkozásnak egy tényleges főtevékenysége lehet, és kizárólag ezen tevékenységéből származó bevételének kell elérnie a 30 százalékos arányt, azaz nincs arra lehetőség, hogy több kedvezményezett tevékenysége bevételét is figyelembe vegye a 30 százalékos arányszám eléréséhez.
Elméletben ugyan nem kizárt, hogy több tevékenység bevétele esetlegesen azonos nagyságú és még az összes bevételhez viszonyított aránya is egyező legyen. Ha ilyen eset ténylegesen előfordulna, akkor a mentességi szabályok alkalmazásának nincs akadálya, feltéve, hogy legalább az egyik tevékenység kedvezményezett tevékenységnek minősül.
MILYEN MENTESSÉGET ÉRVÉNYESÍTHET A VESZÉLYEZTETETT ÁGAZATBA TARTOZÓ VÁLLALKOZÁS?
1. Szociális hozzájárulási adó alóli mentesség
A veszélyeztetett ágazatba tartozó kifizetőnek:
– a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
– egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
– a társas vállalkozónak e jogállására tekintettel
nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.
A mentesülést a 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó fizetési kötelezettség esetében kell alkalmazni.
Gyakori kérdésként merül fel, hogy az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások, illetve az Szja tv. 70. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után is mentesül-e a kifizető a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
Az adóhatóság álláspontja szerint a veszélyeztetett ágazatba tartozó kifizető mindkét esetben mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, mivel nincs leszűkítve a Korm. rendeletben a mentesített jövedelmek köre, az általánosságban fogalmazza meg a mentességet. Feltételként kizárólag a tevékenységi kör (tényleges főtevékenység), illetve a munkaviszonyban történő foglalkoztatás szerepel, így e jövedelmek után sem kell a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót megfizetnie.
A társas vállalkozások körében gyakori kérdésként merül fel, hogy a társas vállalkozónak a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelmek (pl. vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem) után kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni?
Az adóhatóság tájékoztatása szerint a Korm. rendelet szerint a társas vállalkozó csupán e jogállására tekintettel mentesül a szociális hozzájárulási adó alól, így a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelmek után, tehát az osztalék után is kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
2. Járulékmentesség
A veszélyeztetett ágazatba tartozó:
– foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
– egyéni vállalkozó, és
– társas vállalkozó
esetében a járulékalapot képező jövedelem után nem kell megfizetni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot.
Ennek megfelelően a járulékalapot képező jövedelem után a járulékok közül kizárólag a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megállapítani, melynek havi maximuma 7710 forint.
A járulékfizetésre vonatkozó rendelkezést a 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó járulékfizetési kötelezettség esetében kell alkalmazni.
A járulékmentesség nem érinti a biztosított társadalombiztosítási- és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Ezen időszak szolgálati időnek minősül és a keresetet, jövedelmet a nyugellátás összegének megállapítása során figyelembe kell venni.
3. Szakképzési hozzájárulás alóli mentesség
A veszélyeztetett ágazatba tartozó, szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett vállalkozásnak 2020. március, április, május és június hónapra nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie.
4. Rehabilitációs hozzájárulás kedvezménye
A veszélyeztetett ágazatba tartozó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke az éves hozzájárulás (1.449 ezer forint) mértékének kétharmada, azaz a kötelezett 966 ezer forint megfizetésére köteles személyenként, és nem kell rehabilitációs hozzájárulási előleget fizetnie.
5. Könnyítés a kisvállalati adóban (kiva)
A veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet főtevékenységként folytató, kisvállalati adóalanynak e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május, és június havi kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál a személyi jellegű kifizetések összegét nem kell figyelembe vennie, tehát az nem lesz része a kisvállalati adóalapnak.
HOGYAN KELL IGAZOLNI, HOGY A VÁLLALKOZÁS VESZÉLYEZTETETT ÁGAZATBA TARTOZÓ VÁLLALKOZÁSNAK MINŐSÜL?
Ha a vállalkozás veszélyeztetett ágazatba tartozó vállalkozásnak minősül, és az adó- és járulékkedvezményeket a bevallásában érvényesíti, akkor egy esetleges ellenőrzéskor az adózónak kell tudnia igazolni, hogy milyen alapon érvényesítette a kedvezményeket.
Az állami adóhatóság egy esetleges ellenőrzéskor kérhet nyilatkozatot vagy igazolást a feltételként meghatározott bevételarány igazolásához, tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 77. § (1) alapján a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is – úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.
Mindezek alapján az adózónak már a kedvezmény igénybevételekor rendelkeznie kell az általa igénybe vett adó- és járulékkedvezmény érvényesítését alátámasztó bizonylattal, és azt egy esetleges ellenőrzéskor az állami adóhatóság rendelkezésére kell bocsátania.
dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász és adószakértő
Lezárva: 2020. április 13.
Jogkövető szerkesztőség (2020-04-14)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
