A társadalombiztosítási szabályok lehetővé teszik, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemélytől más személy vagy szervezet átvállalhassa. Az átvállaláshoz szükséges a magánszemély hozzájárulása, illetve az állami adóhatóság jóváhagyása. Gyakori kérdésként merül fel, hogy adó- és járulékmentes-e az átvállalt járulék?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint, napi összege 250 forint a 2019. évben.
A Tbj. 39. § (5) bekezdése szerint a járulékfizetés átvállalását, az átvállalás megszűnését, a járulékfizetés átvállalásától, illetve az átvállalás megszűnésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnál a 19T1011 számú adatbejelentő és változásbejelentő lapon.
A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé, mely a papír alapon benyújtott adatlap esetén az adatlap másodpéldányának visszaküldésével egyidejűleg, míg elektronikus úton benyújtott adatlapnál a betöltést visszaigazoló nyugtával történik. Ezt követően a fizetési kötelezettséget az átvállaló személy vagy szervezet közvetlenül teljesíti. Amennyiben a kötelezettséget az átvállaló készpénz-átutalási megbízás útján teljesíti, akkor azt az állami adóhatóság által postai úton megküldött készpénz-átutalási megbízásokon kell teljesíteni, ezért ebben az esetben át kell adni a csekkeket az átvállalónak. Ha a befizetéseket átutalással teljesítik, akkor minden esetben az átutalási megbízás közlemény rovatában a kötelezett adóazonosító jelét fel kell tüntetni.
A járulékfizetésre kötelezett magánszemélytől átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék adókötelezettségéről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdés ib) pontja kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából a magánszemély helyett más személy fizet meg. E szabály alapján az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék után sem a kötelezettnél, sem a kötelezettől átvállaló személynél vagy szervezetnél nem merül fel személyi jövedelemadó kötelezettség.
Fontos megjegyezni, hogy az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék után nem keletkezik sem szociális hozzájárulási adó, sem egyéni járulékkötelezettség, mivel a Tbj., illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) azt határozza meg, hogy mi minősül járulékalapot képező jövedelemnek, illetve mi minősül a szociális hozzájárulási adó alapjának. E rendelkezésekből vezethető le, hogy az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék után nem keletkezik sem szociális hozzájárulási adó, sem egyéni járulékkötelezettség.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdése szerint nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Tehát az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék után szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni.
Dr. Németh Ildikó jogász és adótanácsadó
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.
