Szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége egyházi személy esetén
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosítási kötelezettség alá esik az egyházi szolgálatot teljesítő személy (egyházi személy), kivéve, ha saját jogán nyugdíjas. A saját jogú nyugdíjjal rendelkező egyházi személy e tevékenysége alapján nem válik biztosítottá, így esetében járulékfizetéssel nem kell számolni.
A biztosított egyházi személy esetében nyugdíjjárulékot, valamint 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. E járulékok alapja a minimálbér. Ez esetben nem kell fizetni a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot. Így az egyházi személyek az egészségbiztosítás készpénzellátásaira továbbra sem jogosultak. A természetbeni egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése viszont megalapozza az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot. A járulékot központilag, egy összegben az adózás rendjéről törvény szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.
Azt a személyt kell egyházi személynek tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) idevonatkozó szabálya eredetileg úgy sikeredett, hogy az egyház köteles szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjas egyházi személy után is! No, volt is ebből nagy felháborodás. A jogalakotó sietett is kijavítani a hibát, a Szocho tv. 5. § (1) bekezdését gyorsan kiegészítették egy i) ponttal. Eszerint nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.
Az i) pont ugyan 2019. július 24-én lépett hatályba, de egy átmeneti rendelkezés szerint ez visszamenőleg 2019. január 1-jétől alkalmazható. Ezért, ha az egyház befizette az adót, azt visszaigényelheti, ha pedig nem, akkor jól tette.
A mezőgazdasági őstermelőket érintő változások
Teljes egészében kicserélődött a Szocho tv. 7. §-a. A pontosított rendelkezés szerint:
7. § (1) A Tbj. 30/A. § (1) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább a minimálbér vagy, a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
(2) A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
(3) A (2) bekezdés szerinti adóalap hiányában a Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja
a) a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,
b) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,
c) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka, csökkentve a tárgyévi Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.
(4) A Tbj. 30/A. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja
a) a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,
b) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,
c) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka.
(5) Az adóalapot az (1) és (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő e jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának az adóév minden napján, akkor az adó alapja
a) az (1) bekezdés szerinti őstermelő esetében az őstermelésből származó összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincad része,
b) a (2) bekezdés szerinti kistermelő esetében az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincad része.
(6) Az adóalapot az (1) és (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő, az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba azt a napot, amelyen
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;
c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;
d) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
e) fogvatartott.
(7) A (6) bekezdés szerinti esetekben az adó alapja
a) az adóalapot az (1) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő esetében az összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg,
b) az adóalapot a (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő esetében a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincad része azokra a napokra, amelyekre az adófizetési kötelezettség fennáll.
Az új szabály 2019. július 24-én lépett hatályba, de egy átmeneti rendelkezés szerint ez visszamenőleg 2019. január 1-jétől alkalmazható.
A módosítás egyrészről a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetében – figyelemmel a mezőgazdasági termelés szezonalitására – éves adómegállapítási időszakot vezet be, másrészt a szabályok igazodtak a társadalombiztosítás szabályaihoz.
Megváltozott a Szocho tv. 22. §-nak szövege is.
22. § (1) A 7. § (1)-(2) bekezdés szerinti mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján – figyelemmel a 7. § (5)-(6) bekezdés rendelkezésére – negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg.
(2) A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell – a 7. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
(3) Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
A megváltozott szabály 2019. július 24-én lépett hatályba, de egy átmeneti rendelkezés szerint ez visszamenőleg szintén 2019. január 1-jétől alkalmazható.
A költségvetési bevételek folytonosságát biztosítandó, illetve annak érdekében, hogy ezen fizetési kötelezettség ne egyetlen időpontban (az adóévet követően) terhelje a termelőket, az új szabály negyedévente (a negyedévet követő hónap 12-éig) szociális hozzájárulási adó-előleg fizetését írja elő.
Adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli a biztosított mezőgazdasági őstermelőt legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg tárgynegyedévi összege után. Ugyancsak adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli a biztosított mezőgazdasági kistermelőt legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg tárgynegyedévi összege után.
2019. július 24-étől megváltozott a Szocho tv. 27. §-a is, de átmeneti rendelkezés szerint ez is visszamenőleg 2019. január 1-jétől alkalmazható.
27. § Az adó fizetésére kötelezett természetes személy az adót a személyi jövedelemadó, a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg állapítja és fizeti meg, azzal, hogy, az adót az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vallja be. A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. A személyi jövedelemadó-előleg megfizetésére nem kötelezett természetes személy az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
A megváltoztatott szabály értelmében a szociális hozzájárulási adóban adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő a személyi jövedelemadó bevallásában ad számot a fizetendő szociális hozzájárulási adóról. Továbbá, a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján adóelőleg-fizetésre kötelezett őstermelők esetében a személyi jövedelemadó bevallásban történik meg az esetleges éves elszámolási különbözet (a tényleges kötelezettség és az előlegként megfizetett összegek különbözete) rendezése is.
dr. Futó Gábor (2019-09-25)
Szeretnék ilyen híreket kapni a jövőben
