Ez a tartalom 1870 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2020-10-15 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Az Országgyűlés előtt az új adócsomag
Az Országgyűlés által a nyár elején elfogadott törvények több területen is módosították, illetve módosítják a társadalombiztosítást érintő szabályokat. Cikkünk e módosításokat foglalja össze.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2019. július 24. napjától hatályos 65/P. §-a szerint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 285. § (6) bekezdése alapján 2019. március 1-jét követően fennmaradt állami szolgálati jogviszonyt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak kell tekinteni.
Tekintettel arra, hogy 2019. március 1-jével az állami szolgálati jogviszony kikerült a Tbj. 5. (1) bekezdés a) pontjában szereplő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok köréből (helyébe a kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban álló személy került), de figyelemmel arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 285. § (6) bekezdése alapján 2019. március 1-jét követően is rövid időszakra fennmaradhatott az állami szolgálati jogviszony, így átmeneti rendelkezéssel volt szükséges biztosítani azt, hogy e jogviszonyt továbbra is biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak kell tekinteni.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.500 forintról 7.710 forintra, napi összege pedig 250 forintról 257 forintra emelkedik.
Emlékeztetőül e járulék fizetésére négy személyi kör kötelezett:
– a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után a társas vállalkozás,
– a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó maga után,
– az a belföldi magánszemély, aki más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult,
– a szociális szövetkezet a tagja után (2019. július 10-től ide értve a Start szociális szövetkezetet is).
Végezetül megjegyezzük, hogy ilyen egészségügyi szoláltatási járulékot fizet a központi költségvetés is az Egészségbiztosítási Alapba az ún. nemzeti kockázatközösségbe tartozó személyek után. Ezek a személyek a Tbj. 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a Tbj. 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o) és s)-v) pontjában felsoroltak.
A társadalombiztosítási nyugdíjról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-a szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást – és a törvényben meghatározott egyéb ellátásokat – a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
A 2020. évi költségvetési törvény ezt a fogyasztói árnövekedést 2,8 százalékos mértékben határozza meg. Így a januári nyugdíjemelés 2,8 százalékos lesz. (Megjegyezzük, hogy a 2019. januári nyugdíjemelés 2,7 százalékos volt.)
A Tny. szerint, ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a fentiekben meghatározott 2,8 százalékos mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni. A nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.
dr. Futó Gábor
ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.