Társas vállalkozó főállású munkaviszonyának jogellenes megszüntetése

Jelen pillanatban egy munkaviszony megszűnt, tehát ettől az időponttól kezdve társas vállalkozóként nincs olyan munkaviszonya, amelyben munkaideje eléri a heti 36 órát. A munkáltató minden bizonnyal adatot is szolgáltatott az adóhatóság felé a jogviszony megszűnéséről. Ennek az a társadalombiztosítási jogi következménye, hogy a biztosított mellékfoglalkozású táras vállalkozóból egy biztosított főállású társas vállalkozó lett. Így viszont beáll a járulékfizetési kötelezettség minimális alapja. A 10 százalékos nyugdíjjárulékot a társadalombiztosítási minimálbér, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társadalombiztosítási minimálbér 150 százaléka után havonta minimum meg kell fizetni. Ez a társadalombiztosítási minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, ha azonban a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum. A minimálbér összege 2019-ben havi 149.000 forint, a garantált bérminimum összege 2019-ben havi 195.000 forint.

Bár a társadalombiztosítási szabályok szerint ezen minimum után nem köteles járulékfizetésre a táras vállalkozó – többek között – ha táppénzben részesül. A munkaviszony megszüntetésére tekintettel táppénz viszont nem jár.
Kérdés, hogy mint főfoglalkozású társas vállalkozó jogosult-e táppénzre, azt megállapítják-e részére? Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban – fő szabályként – egy éven át jár. Ld. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 46. § (1) bekezdését.

Hát, a keresőképtelenség egy másik biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt következett be, ami azonban megszűnt. Erre tekintettel táppénz nem fizethető tovább. Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. [Ebtv. 43. § (1) bekezdés.] A keresőképtelenség viszont nem az új biztosított főfoglalkozású társas vállalkozó jogviszony keletkezésekor következett be.
Egyben biztosak vagyunk, hogy táppénz folyósításának időtartama alatt a munkaviszonyt jogszerűen megszüntetni nem lehet. Azt viszont, hogy egy munkaviszony megszüntetése jogellenes-e csak a közigazgatási és munkaügyi bíróság mondhatja ki. Talán adott esetben erre nem sokat kell várakozni (vagy ki tudja a mai időkben?)

Mondhatnánk, hogy a társas vállalkozó tekintse magát továbbra is biztosított mellékfoglalkozású társas vállalkozónak, aztán, ha a bíróság neki ad igazat, akkor semmi gond. De mi van, ha mégse! Akkor jobb, ha főfoglalkozású biztosított társas vállalkozóként elkezd járulékot fizetni, aztán később, amikor az igaza bebizonyosodik, visszaigényelheti a tévesen befizetett járulékot (kamatot azonban nem kap utána).

Azért nézzük azt is, mi vár a huncut munkáltatóra, ha jogerősen „elmeszeli” a munkaügyi bíróság?

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5/A. § szerint a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor. A bíróság döntése szerint lesz heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszony, a táppénzt a keresőképtelenség igazolt további időtartamára is ki kell fizetni.

Ha a munkavállalónak emiatt további kára is keletkezik, azt követelheti a bíróságtól.

dr. Futó Gábor
ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő