A táppénz és a gyermekgondozási díj 2019. évi változásai

A keresőképtelenség igazolása

A keresőképtelenség jogviszonyonkénti, eredeti orvosi igazolással történő igazolása kapcsán pontosításra került a 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet 41. §-a. A módosított jogszabály rögzíti, hogy a táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kiállított eredeti orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást, valamint a szülő fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodását a kórház (klinika) által kiállított igazolással kell igazolni.
Példa: Ha a beteg munkaviszonyban és egyéni vállalkozóként is dolgozik, és influenzás lesz, akkor mindkét jogviszonyában keresőképtelennek minősül. A keresőképtelenséget két eredeti orvosi igazolással kell igazolnia, amely alapján a munkaviszonyban betegszabadságra és hosszabb keresőképtelenség esetén majd táppénzre lesz jogosult, míg egyéni vállalkozóként a keresőképtelenség első napjától táppénzt kaphat.
A keresőképtelenség igazolásával függ össze a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet kiegészítése is, amely kimondja, hogy a kezelőorvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti azt az Orvosi Naplóba, továbbá kiállítja az „Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről”, valamint rögzíti a biztosított munkakörét.

Az idei módosítás azt is lehetővé tette, hogy ha a beteg a táppénzre jogosultságot kimerítette, akkor az orvos a rendszerében ezt is tudja rögzíteni oly módon, hogy az orvos a keresőképtelenségét „L” kóddal lezárja, és a lezárás tényét a  beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíti. A továbbra is fennálló, folyamatos keresőképtelenség esetén a biztosított kérésére az orvos kiadja „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” szóló igazolást.

Hallgatói gyermekgondozási díj

A hallgatói gyermekgondozási díjra 2018. december 31-éig többek között az volt jogosult, aki magyar nyelvű képzésen folytatta a tanulmányait. 2019. január 1-jétől azonban a fenti szabály oly módon változott, hogy nem zárja ki azokat a magyar állampolgárokat sem ezen ellátásból, akik államilag elismert felsőoktatási intézményben idegen nyelvű - pl: angol nyelvű - képzésen folytatják a tanulmányaikat.

Mindezek alapján a hallgatói gyermekgondozási díj egyik feltétele 2019. január 1-jétől, hogy a szülő nő a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben - a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével - teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Azaz 2019. január 1-jétől a hallgatói gyermekgondozási díjra jogosult az is, aki magyar nyelvű képzésen vesz részt, és az is, aki olyan idegen nyelvű képzésen folytatja/folytatta a tanulmányait, amely nem kizárólag külföldi állampolgárok részére került meghirdetésre.

Az egészségbiztosítási ellátások felső határa

Mind a gyermekgondozási díj, mind a táppénz olyan pénzbeli ellátás, amelyek esetén nem korlátlan a kifizetés, azaz az ellátás csak adott felső határig kerül kifizetésre, amely 2019-ben a következő:

-    Jövedelem hiányában a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj havi összege
o    a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
o    a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum
70 százaléka.
-    a gyermekgondozási díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a;
-    táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.

Megjegyzés: Álláskeresési támogatásban részesülő személy esetén, ha az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdése alapján a gyermekgondozási díj kerül megállapításra, a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét.