Ez a tartalom 1100 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A webes értékesítés és az online piac használata immáron az őstermelők számára is nyitott és egyre nehezebben nélkülözhető. A megfelelő felületeknek köszönhetően az őstermelők akkor is értékesíthetnek az interneten keresztül, ha nincs saját honlapjuk, webshopjuk. Fontos ugyanakkor, hogy Nagyon fontos, hogy az őstermelő tisztában legyen az értékesítés aktuális szabályaival.
Az online piacteret működtető társaság (a szolgáltató) mint közvetítő előfizetéses rendszerben a honlapon keresztül felületet biztosít az őstermelőknek, hogy feltöltsék saját őstermelői tevékenységük során előállított termékeiket értékesítés céljából. A vásárlók a webfelületen a kosarukba teszik a kiválasztott termékeket, mint más webáruház esetében is. A különbség az, hogy jelen esetben a szolgáltató csak a platformot biztosítja – lényegében bérbe adva az online piac egy-egy árusítóhelyét –, míg az eladott termékek átadása és a pénzügyi teljesítés tőle függetlenül, az őstermelő és a vásárló között lezajló előzetes egyeztetéseknek megfelelően zajlik le.
Ebben a körben az őstermelő számos fizetési és szállítási módot meghatározva döntheti el, hogy az általa kínált terméket hogyan juttatja el a vásárlóhoz. Így választhat, többek között, a
Fontos, hogy az őstermelőknek nem kell összehangolniuk a fizetés és szállítás módját, arról nem közösségileg, hanem egyénenként – és adott esetben a termék jellemzőinek megfelelően is – döntenek.
Akadnak azonban olyan szabályok is, amelyek elfogadása nem szabad döntés kérdése az őstermelő részéről, illetve csak annyiban, hogy távol marad az értékesítés e lehetőségétől, ha nem ért egyet ezekkel.
Ilyen szabály az, hogy az őstermelő a honlapra feltöltött termék leírásában e platform egyéb oldalain kívül, más hirdetésében megjelölt termékre nem hivatkozhat.
Lényeges, hogy az őstermelő a valós szállítási költségen kívül nem számolhat fel semmilyen egyéb költséget.
Továbbá, a szolgáltató az élelmiszerek értékesítésének feltételeként határozta meg, hogy:
A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet – többek között – olyan fontos területekre vonatkozóan ír elő szabályokat, mint a kistermelőnek az alaptermékből előállított élelmiszerről készítendő adatlap és annak tartalma, vagy az élelmiszer-higiéniai követelmények.
Ez a jogszabály arról is rendelkezik, hogy a kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről.
A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartania. Ez online piactér esetében persze nem lehet az értékesítés szó szerint vett helye, de attól még el kell készíteni. A kistermelő köteles a nyilvántartást, valamint a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 évig megőrizni.
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján a mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben, azaz a FELIR-ben kell nyilvántartani. A nyilvántartás a tv. 13. § (1) bekezdésének 7–17. pontjában meghatározott adatok tekintetében közhitelesnek minősül.
A mezőgazdasági őstermelő kizárólag azt a terméket értékesítheti, amit saját gazdaságában állított elő és szerepel az őstermelői nyilvántartásban. Az őstermelő nevében kizárólag közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja árulhat, az árusítás helyén pedig kötelező jól látható módon kihelyezni a „Saját őstermelői tevékenységből származó termék” feliratot, valamint az őstermelő FELIR és a Nébih tevékenységazonosítóját.
A mezőgazdasági őstermelőket és az őstermelők családi gazdaságát 2021 januárjától helyszínen és adminisztratív úton is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzi.
A Hivatal szakemberei – a fogyasztók és a gazdálkodók jogainak, valamint a magyar őstermelői termékek védelme érdekében – a tevékenység jogszerűségét, az értékesíteni kívánt vagy értékesített őstermelői termék származását, valamint az őstermelői nyilvántartásban szereplő adatok valódiságát is vizsgálják.
Az ellenőrök jogosultak szemlét tartani ott, ahol az őstermelő tevékenységét folytatja, és ott is, ahol termékeit értékesíti. Az érintett termőterületre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphetnek, a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthetnek, próbavásárlást végezhetnek, valamint a földhasználat jogszerűségét is ellenőrizhetik.
Az árusító hely (piac, vásár, helyi termelői piac) használatának szabályszerűségét a piac üzemeltetőjének bevonásával is vizsgálják.
Amennyiben az őstermelő a tevékenységét nem jogszerűen és az előírásoknak megfelelően folytatja, 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki a Nébih. Ezen túlmenően elrendelheti a termék forgalomból való kivonását, a saját költségre történő megsemmisítését is, valamint öt évre eltilthatja tevékenységétől az őstermelőt.
Az őstermelőnek nem szabad megfeledkeznie arról sem, hogy vásárlója is bármikor ellenőrizheti őt a nyilvántartásban, azaz az Őstermelő keresőben. Ez a Nébih honlapjának főoldalán érhető el.
Célszerű, ha az őstermelő maga is szán időt arra, hogy ellenőrizze itt a saját adatainak pontosságát. Ha ezekben hibát talál, akkor ezt jelezheti – de az őstermelői értékesítés szabályaival, illetve a keresővel kapcsolatos kérdéseit is felteheti – e-mailben, a mgei@nebih.gov.hu címen. Ezen a címen természetesen a vásárlók, érdeklődők is feltehetik a témához tartozó kérdéseiket. Az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos visszaélések bejelenthetők a Nébih Zöld Számán (06-80/263-244), vagy az előzőekben megadott e-mail címen, vagy az ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu címen is.