Ez a tartalom 1732 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Gyakori kérdésként merül fel, hogy a minimálbért hány órás – heti 36 órás vagy 40 órás – munkaviszony esetén kell alkalmazni.
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról a 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmaz rendelkezéseket. Külön kerül meghatározásra a minimálbér havibér, hetibér, órabér vonatkozásban. Ezek szerint:
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34.260 forint, napibér alkalmazása esetén 6.860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint.
Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 195.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 44.830 forint, napibér alkalmazása esetén 8.970 forint, órabér alkalmazása esetén 1.121 forint.
A fenti órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben
kell figyelembe venni.
Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.
A napi munkaidőt a Munka Törvénykönyve a 92. §-ban határozza meg. Ezek szerint:
92. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).
(2) A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).
Az Mt. tehát napi 8 órában határozza meg a teljes munkaidőt, ami heti 40 órányi munkavégzést jelent. Az Mt. szerint a munkaidő azt az időtartamot jelenti, amely alatt a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni. A munkaidőbe bele kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is, viszont a munkahelyre való oda és hazautazás nem tekinthető a munkaidő részének.
A problémát talán az okozza, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok több esetben kedvező rendelkezéseket fűznek ahhoz, hogy valakinek van-e legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonya (például egyéni és társas vállalkozók esetében). Ennek az az oka, hogy vannak olyan munkakörök, ahol heti 40 óránál rövidebb lehet csak a teljes munkaidő. Például, amikor valamilyen egészségkárosító kockázat mellett kerül sor a munkavégzésre. Ez esetben a teljes munkaidő rövidebb is lehet. Rövidebb teljes munkaidő meghatározására kollektív szerződésben is mód van. A lényeg, hogy a minimálbér (garantált bérminimum) meghatározása során a munkajogi szabályokat kell alkalmazni.
KÜLÖNSZÁM POPÁP
Hogyan működik a számlázás és az adatszolgáltatás július 1-jétől?
Az idei év legjelentősebb változása, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról, valamint az ilyen számlákat módosító bizonylatokról.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség minden adózó számára új kötelezettséget jelent, mivel azt teljesíteni kell a kézi számlatömbből történő és a számlázó programmal történő számla kiállítás során is. A kötelezettség teljesítése első olvasatra egyszerűnek tűnik, de a mindennapi élet sokszínűsége számos gyakorlati kérdést felvetett már a tesztelés időszakában is.
Kiadványunkban Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője, az online számla rendszer projekt szakmai vezetője összefoglalta mindazokat az információkat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy minden adózó, könyvelő, számviteli és adózási szakember a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthesse az új online adatszolgáltatási kötelezettséget.
Megannyi kérdés és világos, közérthető válaszok egyetlen kiadványban - ezt ígérjük a különszámban, amelyet 2018. július 31-ig Ön is díjmentesen tölthet le.
Még nincs előfizetése az Adópraxis szolgáltatására, de szeretné elolvasni a kiadványt?
Regisztráljon most, és azonnal elküldjük Önnek e-mailen, letölthető formában a különszámunkat, munkatársaink pedig értesítik adózási témájú előadásainkról, képzéseinkről, valamint az Adópraxison megjelenő friss tartalmakról.